Miért olyan nehéz elfogadni a párunk gyerekét?

A nőknél jellemző hogy vetélytársat látnak a párjuk gyerekében, ami elveszi a párjuk idejét és pénzét, tudat alatt arra azt szeretnéd ha majd minden figyelmet pénz te kapj, és a lehetséges közös gyereketek.

Én ezért nem kezdenék soha gyerekes nővel, mert én sem tudom elfogadni hogy mástól van gyereke, illetve én nekem sincs.

Az más ha már mindkettőnek van egy másik kapcsolatból akkor alkalmazkodni kell, de én nem fogok mozaik családban élni soha

Igaz, én nem vagyok ebben a szituációban.

Van 2 gyerekem és imádok velük lenni. Viszont ha rokon gyerek, ismerős gyereke, ovistárs jön át hozzánk látogatóba és a szülei rám bízzák pár órára, én is feszelyezve érzem magam.

Elvagyok velük is, de közben azért várom, hogy jöjjenek a szüleik értük.

Én az a típusú vagyok, akinek "Az én házam, az én váram." Tehát aki nem ott lakik, az zavar.

Én se tudnám elfogadni más gyerekét. Rengeteg pénz és idő.

Egy kapcsolat így is elég nehéz, dolgozni kell, hogy hosszú távon fennmaradjon, nem kell pluszban egy nem közös gyerek is.

Szerintem az a fiatal gyerektelen nő, akinek csak egy csepp esze is van, csak gyerektelen férfival kezd.

2-es, az nem tűnt fel, hogy kérdezőnek az eddigi párjai gyerekével nem volt baja, csak a mostanival?

Van olyan, hogy valaki minden ok nélkül ellenszenves, felnőtteknél gyakori, de lehet gyerekben is ilyen. Lehet, hogy tudat alatt emlékeztet valakire. Pl. kicsi korodban csúfoltak a kövér gyerekek a soványságod miatt, és ez a gyerek is kövér, vagy hasonlít arra a gyerekre, aki az osztály legellenszenvesebb tanárkiskedvence volt, ilyesmi.