Aki kiment külföldre dolgozni, nem hiányoznak a szülők, testvérek?

első vagyok.

Tudod mikor éreztem úgy igazán, hogy hiányoznak, hogy bárcsak otthon lehetnék? Pont a covid időszak alatt. 4-en vagyunk tetsvérek. Nővérem vidéken él egy hatalmas házban. Amikor beütött a covid, és otthon kellett maradni aki tudott, a testvéreim mind lementek a nővéremhez családostól. 4-5 hetet a nagy melegben. jakuzzban, medencében élvezték a kényszerpihenőt. Én meg kint Angliában végig dolgoztam a covidot, 1 nap pihenőm nem volt. Munka után minden nap beszélgetünk, és fájt, hogy nem lehetek ott velük. Az egész család együtt volt, kívéve mi. Akkor éreztem, hogy ezek az összejövetelek nagyon hiányzoznak.

Első vagyok.

Nem azért írtam, hogy lebeszéljelek a kalandról. Ha van lehetőséged kint dolgozni, tanulni, meg kell ragadni. Nem tudhatod, hogy miként fogod megélni, amíg nem élted át. Végül is kimehetsz úgy, hogy azt mondod:

" 1 évre megyek, és meglátom mit hoz az év!" Ha honvágyad van, ha nem szeretsz kint lenni, mert mindenki hiányzik neked, akkor sincs gond. Hazameész. De legalább adtál esélyt magadnak, megpróbáltad.

De ne úgy dönts, hogy miképpen éltük át. Nem vagyunk egyformák. Nekünk 14 év bőven elég volt. ( amúgy mi max 2 évet terveztünk maradni)

Nekem haverom volt, aki Floridába ment ki dolgozni. Neki elég tehetősek a szülei, így bármeddig maradhatott volna!

Hiába a napfény, tengerpart, csillogás, ő fél év után hazajött, mert annyira hiányzott neki a családja és a barátai!

Azóta itthon csinált két haverjával egy Webshop céget és elég jól elvannak itthon!

Persze, olyan is van, akinek se kutyája, se macskája, nincs jóval a családjával sem. Az ilyeneknek megváltás, ha kimennek külföldre, úgysem köti őket ide semmi!

Aki viszont nagyon lelkis, szerető közegben él, annak nagyon nehéz lesz nélkülük!

De! Elgondolkodtató, hogy ez egy kiváló lehetőség a karriered, nyelvtudásod fejlesztésére!

Azért egy önéletrajzban is jól mutat, hogy egy külföldi országban tanultál, dolgoztá, éltél!

Kérdés, téged ez boldoggá tenne e a családod nélkül! Hiszen, ők nem lennének ott, hogy átöleld őket, megoszd velük a sikereit! Interneten még nem ugyanaz...

Én képtelen lennék otthagyni a családomat, barátaimat! Túlságosan ragaszkodó vagyok!

1 - 2 hónapig tetszene, majd elkezdenének iszonyatosan hiányozni!

Ez nagyon emberfüggő. Azt gondolom, hogy jó kapcsolatom van a családtagjaimmal és több nagyon közeli barátom is van Magyarországon, de annyira nem hiányoznak, hogy zavarja az ittlétemet 1,5 év után se. Ezzel szemben a bátyám anno fél évig bírta és utána hazaköltözött.

Mondjuk nálam hozzátartozik az igazsághoz, hogy alapból voltak itt barátaim és rajtuk keresztül is megismerkedtem egy rakás emberrel. Illetve egyetemre is jártam itt, ahol azért könnyebb ismerkedni, mint egy munkahelyen. Ha egymagam lettem volna az országban, akkor lehet nekem se lenne ilyen könnyű.

De igen. 5 évig voltunk kint, egyébként nem is terveztünk örökre, csak szerettünk volna egy hitelmentes otthont, de a vége már nagyon nehéz volt.

Az első 1-2 évben még lekötött a sok újdonság, viszont ahogy az első írja, az ember sok mindenből kimarad, a hétvégi sütögetésekből, ünnepekből, programokból.

Azt pláne nem akartam, hogy a gyerekeink évente 1-2 alkalommal lássák a családot, és a nagyszülők kb. idegenek legyenek nekik. De vannak, akik tök jól elvannak kint, bár ahogy látom, ők alapból nincsenek olyan jóban a családdal, talán ezért is mindegy nekik.

Ismerek rengeteg olyat, aki kiment és kinn is maradt. Ők azt mondogatják mindig, hogy fontos a család, de ők soha többet nem jönnek haza, mivel a pénz még jobban boldogítja őket, hisz semmire sincs gondjuk.

És vannak olyan ismerőseim is, akik eltöltöttek odakinn 10-15 évet és haza jöttek. Én kettőt voltam külföldön, de nem bírnám évtizedekig, sem örökre. Nekem ez a hazám, itt a családom, barátaim. És lexarom hogy ki mit gondol, hogy ennyi pénzből nem lehet megélni, hogy hül*e vagyok hogy haza jöttem, hogy vissza fogom még sírni, hogy a 300 ezres keresetem csak aprópénz a 700 ezresemhez képest.

Van amelyik kijelentésben van igazság, nekem mégsem kell a kinti élet (nem, nem volt akadály a nyelv számomra).