Folyamat rám akarják bízni a gyereket, de én nem szeretném? Mit mondjak?
Apukám oldaláról két nagynéném van, mind a ketten családosak már.
"A"-nak van két nagyon édes lánya, 5 évesek. Szőke kékszemű kislányok, akik tipikus "csajos csajok", múltkor pl. a Mac-ben nézegettem velük sminkcuccokat 20 percig és egy hangjuk nem volt, ők is kaptak rúzst stb. Velük sokat vagyok, de igazából születésük óta. Mióta nagyobbak, azóta van, hogy nálunk alszanak, vagy elhozom őket egy hétvégére Pestre magamhoz, most nyáron megyünk a barátommal velük nyaralni is négyesben, szüleik nélkül. Nincs velük gond szinte soha, ha meg van valami hiszti, annak is hamar vége szokott lenni (általában).
"B"-nek is van egy lánya, ő 9 éves. A két kislánnyal együtt nincs annyi baj, mint vele egyedül. Nagyon hisztis, kb. zokogni kezd azért, mert az angolházinál egy szó nem jut az eszébe. Nem tud viselkedni, mindenhol provokálja magát, okoskodik, rossz. Úgy, hogy ezzel másokat is zavar. Ráadásul elég csúnyácska is. Tudom, erről nem tehet és senkit nem szabad emiatt piszkálni, nem is teszem. De brutálisan kancsal az egyik szemére, a fülei elállnak, ezt ki is hangsúlyozza az anyja azzal, hogy a haja folyton rövidre van vágva, mellé a ruhatára is borzalom. Őt inkább kerülöm családi alkalmakkor is, de "nyomul". Hogy ő mikor jöhet el hozzám Pestre, nálunk akar aludni, vagy ha az ikrekkel játszom valamit, odajön és erősködik, hogy ő is játszani akar, aztán a vége vagy az, hogy tönkreteszi az egészet, vagy ha veszít pl. memóriakártyában, unoban, elkezd üvölteni, dobálni. Szóval se belsőre, se külsőre nem túl szép...
Mindig, ha családi ebéd van, ott vannak ők is. Olyankor jön a hiszti, hogy el akar jönni hozzánk, meg karácsonykor is az anyja elkezdett velem veszekedni, hogy mi az, hogy én a két kicsivel elmentem játszóterezni, a lányát meg otthon hagytuk és nem is szóltunk neki. Meg az anyja nem úgy rendezi le ezeket, hogy megmondja a gyereknek, hogy nem és kész, hanem hogy hát kérdezze meg tőlem a lány, hogy mikor jöhet el, vagy mondjak egy olyan időpontot, ami biztosan jó lesz. És tök ciki az egész, mert én nem akarok rá vigyázni, vele lenni. Ezt meg így mégse mondhatom meg.
válasza: válasza:#39 Miből gondolod, hogy nem sérült a gyerek? Azért a babakori műtétek megpróbáltathatták az idegrendszerét. Meg azt is megtudtuk róla, hogy nem bírja a hosszú utakat, labilis idegzetű és persze az sem segít rajta, hogy a szülei nincsenek a helyzet magaslatán, és a család többi tagja is elutasító vele. Miből gondolod azt, hogyha elvinnék azt a gyereket egy szaķemberhez, nem fedeznének-e fel benne valamilyen viselkedészavart vagy egyéb rendellenessége? A másik, az ADHD-ból is vannak különböző fokozatok, lehet, hogy a te gyereked az enyhébb kategóriába tartozik, ha nem csap olyan színvonalas hisztiket, mint az a kislány. Láttam én már olyan ADHD-s gyereket, aki az egész berendezést verte szét, szóval ez egy nagyon rossz kiindulópont, hogy a te adhd-s gyereked nem...
Annak a kislánynak pedig segítségre lenne szüksége, ha szerencséje lesz, akkor majd akad egy elhivatott felelősségteljes felnőtt, aki segíthet majd rajta, de ilyen csak a mesékben léteznek. Szóval sokkal valószínűbb, hogy egy szorongós, szeretet- és önbizalomhiányos felnőtt lesz, tele sérelmekkel és indulatokkal.
válasza:Nem tudom, ADHD-s vagy más baja van-e a gyereknek, meg lehet azzal a hülyeséggel jönni, hogy a műtét megviselte az idegrendszerét, de itt valószínűleg inkább arról van szó, hogy a gyerek neveletlen.
Kérdező, egész egyszerűen mondd meg, hogy nem viszed magaddal, mert neveletlen. Mi olyan nehéz ezen?
Azért a kislányt is sajnálom. Elég rossz családba született le.
válasza:Pontosan tudom, az én gyerekem milyen kategória, mert konkrétan diagnosztizálva van.
Amennyiben a fenti kislány idegrendszerileg sérült, vigyázna rá a fene. Persze ha te jótét lélek vagy, írjál a kérdezőnek, hogy jelentkezel szitternek.
Nekem már kamaszok a gyerekeim és látom, hogy milyen cirkusz van a gyerekekkel, akár autóúton, akár máshol. Pl. nem hajlandók bekötni magukat a kocsiban.
Kérdező írja, hogy játszanak vele, de ha ő veszít, akkor tombolás van.
NEM a kérdező problémája és szakképzettség híján nem is az ő felelőssége megoldani a sérült (?) gyerek szórakoztatását. Aztán ha szétveri a berendezést, akkor mi van? Kell az bárkinek?
válasza: válasza: válasza:Itt jónéhányan szerintem félreértették a kérdésemet..
Nem azt kérdeztem, hogy vigyázzak-e rá, foglalkozzak-e vele. Nem szeretnék, nem is fogok. Nekem nem hiányzik, hogy cirkuszolni kezdjen valahol, mindenki előtt (hiába jönnek páran azzal, hogyha velem van, az én szabályaim lennének érvényben, nála ez semmit nem jelent).
Miért kéne erőltetetten szeretnem valakit, akit amúgy ki nem állok? Ez nem így működik.
30-as válaszoló, te meg kicsit túlreagáltad a válaszomat, úgy érzem. Nem kell egy mondatom miatt litániát írni, meg felháborodni. Gondolj rólam, amit akarsz, annyira azért nem hat meg.
És nem, továbbra sem kamu, azért meg főleg nem, mert belefért az, hogy kapjanak 1-1 kis mini rúzst, 3ezer forintért.
válasza:A "kancsalsága" és "csúnyasága", "elálló fülei" is ki lettek emelve, az "egyéb rossz tulajdonságai" mellett, vajon miért?
Egyébként eröltetetten mem kell szeretni senkit, az a baj hogy az ő helyzetébe nem tudod beleképzelni magad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!