Aki rettenetesen, boldog a jelenlegi párjával, az miért cseszteti még mindig a volt férjét? Miért nem tud túllépni?
Miért nem foglalkozik az új életével? Mi örömet lel abban, hogy a másik boldogságát fikázza? Mi köze hozzá? Miért irigykedik, ha ő már sokkal boldogabb, mint valaha is volt?
Három éve vagyok együtt a férjemmel,enmrég házasodtunk össze.
Van egy csököttagyú exfelesége,akitől azért vált el,mert belémszeretett.
Nem házasságnak indult a kapcsolatunk,tudtam hogy nős,nekem nem volt senkim,Ő pedig vágyott a törődésre,amit a drágalátos feleségétől semmilyen formában nem kapott meg már hosszú ideje.Aztán mégis egymásba habarodtunk,lett ám nagy szerelem meg ilyenek.Lebuktunk,elvált,házasok vagyunk,van egy gyönyörű kisfiunk!
Az ex is megtalálta álmai pasiját,állítólag sokkal boldogabb,mint a férjem mellett valaha is volt,mégis velünk van elfoglalva állandóan...
Kapja férjem a nyomdafestéket nem tűrő sms-eket,iwiw üzenőfala a mi pocskondiázásunktól zeng,önhatalmúlag szabályozza a láthatást,hazudozik,terjeszti a hülyeségeit,stb.
Közben meg egy álszent nyomorult,aki azt hiszi,hogy ő dirigál,hogy azt csinál amit akar,meg úgy aláz minket ahogy csak kedve tartja,mert ő a szegény megcsalt feleség;hozzátenném ezek mellett lusta,önző,mocskosszájú,képmutató,sunyi,számító ostoba dög!
Remélem valamilyen úton eljut hozzá is ez a kérdés,hátha tudna rá érdemleges választ adni...Bár ez utóbbit kétlem,mert elég birka!
"értékes ember,aki magasról tesz a férjére,a háztartásra,csak és kizárólag saját magával foglalkozik,nem tesz semmit a házasságáért,stb.Tényleg élete végéig ki kellett volna tartania mellete a férjemnek"
-Honnan tudod, hogyan viselkedett a feleség a házasságban? Nem voltál ott, nem éltél velük. Max. a férj elmondásából, de hát azt ugye nem mondhatjuk objektívnek.
-Volt-e próbálkozása a házasság helyrehozására a férjnek is, vagy ezt csak -szerinted- a feleségnek kellett volna? Az a gyanúm a férj inkább máshol próbálkozott, nem otthon.
-Nem, nem "kellett volna kitartania élete végéig" a férjnek, de van úgynevezett kulturált megoldás is! Tehát: igyekezet a házassági problémák megoldására, tisztázására - nincs megoldás, kihűlt a kapcsolat - válás - új kapcsolat. Hát, valahogy így kellett volna.
-De még most sem késő, hogy intelligens módon viselkedjetek egymással, viszont abba nem fér bele, hogy kígyót-békát kiabáltok egymásra.
-Egyébként nem érzi jól magát a volt feleség az új kapcsolatában, mert akkor nem foglalkozna veletek. Ettől te még lehetnél gáláns, és hagyd őt. Ha lepereg rólad, és nem válaszolsz mindig vissza valami sértőt, akkor egyszercsak végeszakad ennek az odavissza játéknak.
Ahogy elnézem jól letámadtak.
Én nem hibáztatlak Téged és a férjed sem. Párom engem is hanyagol, tehetek én akármit, mindet kipróbáltam amit tanácsoltak ezen az oldalon és máshol is, de változatlan a dolog köztünk. Nem veszekszünk, de nagyon elhanyagoltnak érzem magam és fingom sincs, hogy mostmár mit tegyek. Próbálom menteni, mert tiszta szívemből szeretem a párom. Lehet ha jönne egy harmadik én sem ellenkeznék. Nem mindig a harmadik a hibás és a félrelépő.
És elárulom akkor, hogy általába azért van az, hogy a szakítás és a másikkal való összefekvés gyakran fordítva van, mert valahogy meg kell ismerniük egymást és sokszor a párok anyagi helyzete miatt kényszerülnek az egy fedél alatt élésre. És így biztos ami biztosra mennek, minthogy az utcára!
Vagy inkább a kedves válaszolók kimennétek a télre aludni valamelyik padra? Szerintem ha Ti is belekerülnétek ebbe a kesze-kusza helyzetbe, mint utcára kerülni aztán utána meg kirúgnának titeket, mert hajléktalannak ki adna már munkát? Inkább bizonytalanul egy szar kapcsolatban míg nem jön valaki, mint az utcán. Bár mint mondtam én az utolsó pillanatig próbálom menteni a menthetőt, remélem csak sikrül.
Erre senki nem gondolt? Én szüleim is valószínű ezért vannak együtt. Sajna itt tartunk. :(
"sokkal rosszabb is lehet a helyzete egy megcsalónak, mint azt egyesek képzelik" - ezért kellene felnőtt módjára előbb gondolkodni, mielőtt félrelépnénk a pillanatnyi élvezetért!
Ha valóban fontosabb a család, a fedél a fejem felett, akkor a házasság darabkáinak összeillesztésén kell munkálkodni, nem kifele kacsingatni.
Úgy nem lehet őszinte örömben, boldogságban élni, ha probléma esetén arra várunk (mert állítólag mindent megtettünk -valóban?), mikor jön egy másik, akivel leléphetek! Illetve lehet, de pocsék élet az olyan.
Szegény megcsalók, mikbe bele nem hajszol titeket ez a rút élet!
Akinek van állása, nem kell padon éjszakáznia. Csak kényelmesebb áltatni a másikat, és várni a friss húsra mint felvállalni egy külön jövőt.
19:04
Az én erkölcsi felfogásomba nem fér bele. Emellett hála a jó égnek a boldogságom nem egyenlő a megoldott szexuális életemmel!!! Ezer más dolog van, ami szükséges és határtalanul fontos az életemben (gyerekem, munkám, barátaim stb.) és boldoggá tesz. Persze nem akarok álszentnek tűnni, jó és fontos része a szex is az életemnek, de nem elsődleges.
Szükség esetén le tudok róla mondani, mint ahogy meg is tettem hosszú-hosszú évekig. Aztán jött valaki, akivel nem megcsaltam a volt férjemet, hanem már nyugodtan felvállalhattam. És ez így volt jó, és a lányom számára példa a felnőtt korára.
Válnék. Mert az fer. Az emberek úgy csinálják. Az állatok párzanak össze-vissza.
Egyébként a fedél nélküli apukának valahogy mégis megizmosodott úgy az anyagi helyzete, hogy új családot is eltartson.
Vagy csak olyannal csaltok, akinek lakása van és befogad?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!