Aki rettenetesen, boldog a jelenlegi párjával, az miért cseszteti még mindig a volt férjét? Miért nem tud túllépni?

Miért nem foglalkozik az új életével? Mi örömet lel abban, hogy a másik boldogságát fikázza? Mi köze hozzá? Miért irigykedik, ha ő már sokkal boldogabb, mint valaha is volt?

Három éve vagyok együtt a férjemmel,enmrég házasodtunk össze.

Van egy csököttagyú exfelesége,akitől azért vált el,mert belémszeretett.

Nem házasságnak indult a kapcsolatunk,tudtam hogy nős,nekem nem volt senkim,Ő pedig vágyott a törődésre,amit a drágalátos feleségétől semmilyen formában nem kapott meg már hosszú ideje.Aztán mégis egymásba habarodtunk,lett ám nagy szerelem meg ilyenek.Lebuktunk,elvált,házasok vagyunk,van egy gyönyörű kisfiunk!

Az ex is megtalálta álmai pasiját,állítólag sokkal boldogabb,mint a férjem mellett valaha is volt,mégis velünk van elfoglalva állandóan...

Kapja férjem a nyomdafestéket nem tűrő sms-eket,iwiw üzenőfala a mi pocskondiázásunktól zeng,önhatalmúlag szabályozza a láthatást,hazudozik,terjeszti a hülyeségeit,stb.

Közben meg egy álszent nyomorult,aki azt hiszi,hogy ő dirigál,hogy azt csinál amit akar,meg úgy aláz minket ahogy csak kedve tartja,mert ő a szegény megcsalt feleség;hozzátenném ezek mellett lusta,önző,mocskosszájú,képmutató,sunyi,számító ostoba dög!

Remélem valamilyen úton eljut hozzá is ez a kérdés,hátha tudna rá érdemleges választ adni...Bár ez utóbbit kétlem,mert elég birka!