Mit csináljak, ha nem akarok bátyám barátnőjével karácsonyozni?

Nagyon sajnálom a helyzeted kérdező és meg tudlak érteni. Azért az nem egy "kis" sérelem, mikor az embert teljesen indokolatlanul annyira szarrá szekálják, hogy iskolát kell váltania. A büdös életben nem jönnék össze egy olyan emberrel, akiről pontosan tudom, hogy rengeteget bántotta a tesómat és annyira kikészítette, hogy másik suliba kellett vinni. Felfoghatatlan számomra a bátyád hogy állhatott össze egy ilyen tyúkkal. Számomra lényegtelen lenne, hogy elvileg megváltozott (bár jelzem, én még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki ilyen szintű gonoszságot totál "kinőtt" volna), akkor is megtette, amit megtett.

Én ugyan lány vagyok és húgom van, de nagyon jó a kapcsolatunk és ha lenne egy srác, aki hasonlóan terrorizálta volna őt, élből soha az életben nem tudnék rá pasiként tekinteni (de még emberként se nagyon), teljes mértékig kerülném és a gondolata se fordulna meg a fejemben, hogy összejöjjek vele.

Itt nem arról van szó, hogy a kérdező akarja megszabni kivel jöhet össze a bátyja, de ez baromi gáz. Ha valóban jó testvérek lennének, akkor a kedves báty eleve rá sem bírna nézni egy olyan nőre (még baráti szinten sem), akiről pontosan tudja, hogy durván terrorizálta a tesóját, nem hogy még összejöjjön vele és elvárja a húgától, hogy jó pofát vágjon arra, hogy a gyerekkori bántalmazójával kell a szeretet ünnepét töltenie. Én többet nem tudnék testvérként tekinteni a bátyámra egy ilyen húzás után, legalábbis úgy biztos nem, ahogy eddig. Ezzel kvázi "elárult", amit az ember pont nem a testvérétől várna.

Amúgy a család többi részével nem szakítanám meg egy p.csa miatt a kapcsolatot, akkor mennék, amikor nincsenek ott, nehogy már még te kelljen rosszul érezned magad emiatt. Persze más kérdés, ha pl a szüleid is egyetértenek a bátyáddal és úgy vélik tovább kéne lépned, mert hát jaj az rég volt, elmúlt. Ha így állnának hozzá a témához, akkor lehet őket se keresném egy ideig. Egy normális szülő szerintem képtelen megbocsátani egy olyan alaknak, mindent elfelejteni és jópofizni, aki anno lelkileg kikészítette a gyereküket színtiszta gonoszságból.

Ha a bátyád csak neked papol a megbocsátásról, de a barátnőjének nem mondta, hogy szemét volt és bűnbánóan kéne közelednie hozzád, akkor igazságtalan veled. (Egyébként mit mond erről? Szerinte csak te vagy a makacs dög, a csaj pedig nem tartozik semmivel, vagy azért benne is látja a hibát?)

Ha a szüleid túl sokat várnak tőled a lány irányába, kezdeményezést, barátkozást, minthamisemtörténtvolna-viselkedést, akkor ők is igazságtalanok veled.

Szóval ha bárki azzal jön, hogy te vagy az utálatos, azt helyre lehet tenni, hogy vagy mindkét irányba jártassa a száját arról, hogy mit illik, vagy akkor a te viselkedésedet is lehessen bocsánatkérés nélkül csak úgy elnézni (végülis nagyságrendekkel kevésbé vagy szemét, mint ő volt veled), és fogja be.

Azt viszont nem várhatod el tőlük, hogy a bátyád barátnőjét ismeretlenül (vagy úgy, hogy velük rendes volt) kiutálják, és ne engedjék oda.

A helyzet az, hogy a régi konfliktusotokban a családotok kívülálló, őket az nem csapta képen, csak az, ami most történik. A csaj most nem sároz téged, nem akciózik. Ha te viszont akciózol, azzal te hagysz több negatív benyomást, a családtagoknak tényszerűen te okozol kellemetlenséget, és azt alapozod meg, hogy mellé álljanak, akit MOST ártatlannak látnak, hiszen nem csinált semmit. A régi konfliktust, amiben ő a bűnös, nem fogják olyan súllyal figyelembe venni, mert annak nem voltak a tanúi - szemét dolog, de a legtöbb ember így működik, annak hisz, az befolyásolja jobban, amit éppen lát. Plusz a higgadt viselkedés mindig több szimpátiát szül, aki feltűnőbben fejezi ki magát (pl tüntetőleg nem megy el), arra könnyebb ráfogni, hogy dramatizál és csinálja a cirkuszt. Megértőbbek lesznek veled akkor, ha kompromisszumkésznek mutatkozol. Ez még egyáltalán nem jelent egyet a meghunyászkodással.

Tartom magam ahhoz, hogy ha tüntetőleg nem mész el, azzal többet ártasz magadnak, mint neki. Jobban tennéd, ha elmennél, és ha bárki kifogásolja, hogy nem vagy elég barátságos, akkor mindig nyomatékosítod, hogy nem bántottad a lányt, de ennél többet igazán nem várhatnak tőled, ők sem örömmel karácsonyoznának olyannal, aki seggfej volt velük. Ha nem tetszik, innentől hibáztassák őt, aki még mindig nem képes egy gesztussal sem kifejezni hogy sajnálja, pedig ennyin múlna az egész, csak rajta áll.

És ha kényelmetlenül érzed magad, akkor vigasztaljon a tudat, hogy ő is legalább annyira. Hátha jövőre el se jön feszengeni.

Én egyetlen esetben csinálnék balhét: ha a lány a családtagok előtt tenné szóvá, hogy nem vagyok elég kedves. Akkor nyíltan kimondanám, hogy akkor panaszkodjon, ha kiutáltatom őt 30 emberrel, és mondjuk munkahelyet kell váltania miattam, de amíg nem csinálok ekkora parasztságot, addig ő tartozik nekem számonkérés helyett bocsánatkéréssel.

És onnantól nem érdekelne, hogy mit szól a család.