Tényleg annyira gáz manapság, ha az ember otthon él a szülőkkel?
35 éves nő vagyok, otthon élek a szülőkkel, és melóban gyakran megkapom, hogy ők már biztos nem laknának otthon meg stb. Meg, hogy kínos/ciki stb.
Igazság az, hogy a kapcsolatom a szüleimmel kifejezetten jó, és szerencsére elég nagy a ház, megférünk egymás mellett békében. Van munkám, de jelenleg nem érzem úgy, hogy a teljesen átlagos keresetemmel én albérletbe szeretnék menni azért, hogy aztán maradjon havi pár 10 ezren arra, hogy ne hallják éhen, és akkor annyit értem el, hogy elmondhatom, hogy de jó, már nem élek a szüleimmel. Lehet velük élek, de el tudom tartani magam, nem ők etetnek, közös bevásárlás szokott lenni, vagy ők mennek el bevásárolni vagy én, de bárki vesz bármit az mindig mindenkié volt. Nincs az sem, hogy anyuci apuci etet.
Persze, ha lenne kivel, akkor természetesen költöznék, de tényleg olyan rossz az, ha úgy érzem egyedül ez nekem nem éri meg, mert így tudok gyűjteni is, van tartalékom stb.
Bocsi, ha kicsit hosszú lett.
Nem gáz, megértünk. Hazudni kell nekik, albérletben vagy a pároddal.
Én is otthon laktam sokáig, de külön élni 1000x jobb, nincs furakodás, ha mész, ha nincs ez akkor az a baj.Anyám panaszkodását hallgatni, aki változtatni sose képes, Apám politizálásait és vidék végét hallgatni naponta.
Sok negatív tönkre tesz.
Engem mindkét szülő egyformán kiborított, hiába szeretem őket, de együtt élni velük...
Jól teszed, hogy otthon laksz, ha megteheted és másokkal ne foglalkozz.
Manapság már nem úgy van, mint rendszerváltás előtt, akkor még nagyobb esély volt lakáshoz jutni.
Nem kell az összes j9övedelmedet albiban elszórni 150+rezsire vagy idegenekkel szobát bérelni, hogy ezeknek a kötekedőknek megfelelj.
Gondolom így legalább van esélyed félretenni valamennyit, úgy meg nem lenne.
Én 36 éves nő vagyok, szintén anyummal élek. Annyival nás a helyzet, hogy kb 6 évig nem éltem vele, vőlegényem volt már, külön lakás, stb, de annak vége lett, elmúlt a szerelem. Közben anyu elköltözött egy 2 szobás panelbe, a 2 szoba egymás mellett van, és elég horkolós szegény 😀 amúgy jól megvagyunk, csak sokat van itthon és jó lenne néha egyedül...
Na de a lényeg .. a mai világban már nem ciki ez. Máshogy mennek a dolgok, mint régebben. Az ismerőseim, volt osztálytársak közül Sokan vannak, akiknek összejött a család, gyerek, és mégis a szülökkel élnek. Egyeseknek összejött egy gazdag pali, családi ház, álomnyaralás. Valakinek ez fontosabb, nem a szerelem...
3 kérdésem/ észrevételem van:
1. Elhiszem hogy neked így kényelmes, de nem gáz hogy egy pasit vagy akár barátnőjét nem tudsz magadhoz elhívni? Mondhatod hogy a szüleid engedik, de nekik tuti nem komfortos hogy olyanok mennek a lakásukba akiket nem ismernek.
2. Azt írod hogy jó a kapcsolatotok stb stb, de! Szerinted a szüleid nem szeretnének már kettesben élni? Az emberi kiteljesedés része, hogy a gyereknevelés során áldozatokat hoznak a szülők, majd ha felnőtt és elköltözött a gyermekük akkor jöhet egy nyugodtabb korszakuk, ezt elveszed tőlük.
3. Mikor lesz SAJÁT lakásod amit te teremtettél meg? Undorító, hogy sokan, ahogy esetedben is, vársz hogy majd lesz lakásod ha örökölsz.
Szerintem ne törődj a munkatársaiddal,mondd meg nekik, hogy mindenki a saját háza táján söprögessen.Úgy éled az életed, ahogy te szeretnéd.
Nagyon szeretnek az emberek beleszólni más dolgába, mert akkor nem kell a saját nyomorúságukkal foglalkozni.
Nekem csak szimplán furcsa, hogy valakiben nincs meg az a vágy felnőttként, hogy külön éljen. Legyen akármilyen jó is a kapcsolat a szüleivel.
Nekem is nagyon jó, de alig vártam, hogy külön éljek végre. Össze sem lehet hasonlítani.
Most vagyok 30 éves, holnap anyummal megyek vásárolgatni. A mamához is gyakran átugrom. De ki nem bírnám, ha velük kéne élnem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!