Manapság meddig nem ciki otthon élni a szülőkkel?

Ne akarj másokhoz hasonlítani. Ha eltekintesz attól, hogy a barátaid és ismerőseid hogy élnek, csak a saját életedet mérlegeled: összeségében jól érzed magad, nem? Ha nem hasonlítgatod a magad életét az övékéhez, máskülönben megfelel neked a helyzet, nem? Végtére is vannak céljaid, nem vagy elveszett ember.

Nem mindenki fekete vagy fehér. Nem kell mindenkinek 21 évesen már élettársi kapcsolatban élni. Jelen esetben meg hülyeség különmenned a szüleidtől, hisz kijössz velük, megvan a maga rendje az életviteleteknek, ez mindenkinek megfelel, akkor mi a gond?

Ne érezd magad cikinek! Tudod mi a ciki szerintem? Aki közel 30 évesen is valami büfészakon tengődik, a szülein élősködik és nem képes felnőni, ja és életében egy percet sem dolgozott. De te ettől igen messze vagy! Már volt dolgod a munka világában, és mivel a családod spórolós, felfogod a pénz értékét is. Nincs veled semmi gond.

23L

Ha jó otthon, most még szerintem egyáltalán nem ciki.

Én 15 évesen lettem kollégista, 20 évesen pedig végleg elköltöztem a szüleimtől, mikor egyetemre mentem. De nálunk így távolról a legnagyobb a békesség, együtt élni nem tudok velük. Mikor éppen nincs munkám, támogatnak, de hála istennek most van.

24/F

Igen, és ezek a csodálatos párok 35 éves korukban szétválnak.

Én 21 évesen még egyetemre jártam mindenkihez képest le voltam maradva, 32 évesen házasodtam, a többiek akkoriban váltak. Addigra már elég nagy kölyköket hagytak a férfiak az anyjuknál.

Nézzük csak.A fiam 20 éves.Tanul.Mellette nem keres melót,de otthon bármire megkérem megcsinálja.Férfi létére kiporszívózik és amikor szabadnapos(nem kell suliba mennie) akkor meg is főz az egész családnak.Ő sem tudott főzni,de megtalálta a receptfüzetemet,és abból tanulgat..Ma már isteni finom borsófőzeléket,lencsét csinál.

Nem iszik,nem dohányzik.Mint írtam nem dolgozik.De én nem bánnom.Addig amíg otthon is kiveszi a részét,és a tanulmányaival elégedett vagyok,addig eltartom,és támogatom..Hidd el nekem mint anyának.Nagyon nagy segítség az,ha 9 órás melóból arra megyek haza,hogy ki van takarítva,és meg van főzve. Voltaképpen mégiscsak dolgozik..Így nem ciki ...Ahogy nem ciki az sem hogy te is otthon vagy.Te is dolgozol otthon..(a házimunka is munka)

Én 24 vagyok, és se munkám, se pasim.

Munkát szeretnék, és keresek is bőszen. Elköltözni meg minek még? Felesleges kiadás. Szüleim is ezen a véleményen vannak. Majd ha lesz komoly kapcsolat, és össze akarjuk kötni az életünket, akkor költözök. De addig feleslegesnek tartom. Én is segítek itthon, és ha lenne lóvém, akkor adnék is be a közösbe rendszeresen. És fogok is adni.

Két barátnőm szintén 24 évesek,és ők is otthon élnek. Segítik egymást a szülőkkel. Ha eljön az ideje, akkor majd cuccolunk. :)

Én úgy tudom törvény szerint, aki tanul az 25 éves koráig maradhat a szüleinél és azok kötelesek eltartani őt. Gondolom itt nem luxus körülményekre kell gondolni. Hanem fedélre a feje fölött meg kajára az asztalon.

De mivel te nem tanulsz ez más szitu. Szerintem most kéne elkezdened tanulni, amíg még a szüleiddel laksz. Sokkal nehezebb lesz munka mellett. Ráadásul, ha tanulsz előbb lesz jól fizető munkád is. Plusz ott vannak az ösztöndíjak, diákmunkák, diákhitel.

Az, hogy ciki nem ciki, szerintem tök mindegy. Én 21 évesen költöztem el otthonról... de alig engedtek el a szüleim. Ha valaki jól ki jön a szüleivel és tudják mind érzelmileg mind anyagilag támogatni egymást, akkor miért is ne élhetnének együtt akár végleg is? Régen több generáció élt együtt békességben. Sokkal nehezebb manapság boldogulnia egy egyedülálló embernek egyedül, de még egy párnak is. Ahol pedig van mód a szülői támogatásra ostobaság eldobni csak azért, mert "ciki". Természetesen nem a szülők kihasználásáról beszélek, hanem kölcsönös segítségről.