Van olyan háziállatotok, amit úgy szerettek, mintha családtagotok lenne?

Bèla a pók. :)))

Nálunk nem régiben költözött be Józsi a mójlepke.

Nem sokat találkozunk nagyon elfoglalt.

De azért mondani fogom neki, hogy legalább a rezsibe szálljon akkor bele.

A mai világban...

Van 3 cicánk, de van köztük 1, akit kifejezetten szeretek.

3 éves tricolor, Mályva a neve. Születése óta velünk él, rengeteget foglalkoztam vele kicsikorában, és nagyon a szívemhez nőtt. Imádom, hogy vele tudok "beszélgetni", sok szót ért amit mondok neki (pl. a "játszunk" szóra tudja hogy játszani fogunk, a "kaja" szóra tudja hogy enni kap, a "megyünk", és a "gazdihoz" szavakra meg elkezd követni). Hallgat a nevére és a beceneveire, ha azt mondom neki hogy "szeretlek", akkor rám néz (néha még hempereg is hozzá), ha pedig közlöm vele, hogy "cuki vagy", még dorombolni is elkezd. :) Imádom benne hogy olyan okos, ha kergeti valaki beleugrik az ölembe, mert tudja hogy ott biztonságban van, tudja nyitogatni a szúnyoghálós ajtót kívülről-belülről, ha éjszaka bezárom a szobába és ki akar menni, akkor felugrik az ágyamba, és a mancsával elkezd óvatosan paskolni, hogy kelljek fel és engedjem ki.

De igazából nem ezek miatt szeretem. Az iránta érzett szeretetem az egyszerű feltétel nélküli szeretet, mert ha nem ilyen lenne, nekem akkor is ő lenne a kedvencem és akkor is családtagként szeretném :)

Nálunk minden állat családtag, mindig is így volt.

Most van egy kutya, két macska és két tengerimalac.