Miért nem jó semmi? Az a trendi manapság, ha valaki minél nagyobb nyomorban van?

Hm, az jutott eszembe, hogy nagymamám 3 gyereket nevelt fel, a férje lelépett egy másik nővel, átélt 2 háborút, és 90 évesen még optimistán azt mondta, majd ha gazdag leszek, veszek ezt, meg azt :) De sose lett gazdag.

Egész életében szar kajákat evett, neki nem tellett húsra, nem tellett új ruhákra, nem tellett új cipőre, semmire... és milyen érdekes, hogy sosem hallottam panaszkodni.

Amikor én gyerek voltam, ő már nyugdíjas volt, és a nyugdíját is rámköltötte, amit tudott, inkább éhezett.

Ha nem volt pénze kifizetni a vilanyszámlát, akkor azt mondta a számlásnak röhögve, hogy nincs pénz, nincs pénz.

Aztán később összekaparta valahogy.

Az összes szomszéd szerette, mert mindig jókedvű volt, mindig vicces volt, és mindig kedves volt mindenkivel.

És hogy mondjam szolgálatkész. Bármire megkérted, ha megtudta csinálni, megcsinálta.

Szerintem csak ez hiányzik az emberekből nálunk.

Egy kis odafigyelés a másikra.

meg az is baj, hogy itt nagyon alacsonyak a fizetések.

azt néha kiderül, h x-nek, meg y-nak milliós fizetése van az közfelháborodás, és nem az, hogy általában mindenkinek tök alacsony.

pl. nyugaton több ismerősömnek milliós fizetése van, Magyarországon egynek se.

Naja, hát alacsony, de akinek magas, annak mért magas?

Arra kell törekedni hogy magas legyen nekünk is, és nem azon háborogni, hogy a másiknak mért.

Nem olvastam végig az összes választ de szeretnék én is egy kommentet írni. :)

Szóval. Egyrészt irigység, másrészt a saját eltolt életük önigazolását keresik abban, hogy "lesajnálnák" azokat akiknek jobban megy.

Gyerek téma: én mindig is akartam, fiatal anyuka akartam lenni. Összerjött, 25 vagyok, a férjem 30 éves, 2 éves a fiunk. Nade!! Nem akarunk másik gyereket. Nem az anyagiak miatt, hanem mert én egyetemre járok (jog) és nemsokára megyek vissza dolgozni, a férjem szintén sokat dolgozik, plusz most kezni a Corvinuson a közgázt.

Nem érezzük későnek a tanulást, szeretjük a munkánkat is, és azzal is tisztába vagyunk, hogy 1 gyerekkel még ezek a dolgok megvalósíthatók (és valóban azok is), űgy hogy ne menjenek a gyerek kárára.

A környezetünkben mindenki "lesajnál", hogy miért nem akarunk 2 gyereket. És látom az arcukon azt a szimpla megvetésfélét mikor mondom, hogy: - Fontos a gyerek, nagyon fontos, de akarunk karriert is, meg kicsit fejlődni. Családi házat stb......

A másik, hogy ugye anyagilag sem megy rosszul, na ez aztán a felháborító téma mindenkinél. (A saját szüleink fújnak ránk néha). Mióta együtt vagyunk a férjemmel (5 éve), sokat utazunk, meg szeretünk is utazni. Mióta megvan a gyerkőc, próbálunk egy-egy külföldi utat is beiktatni minden évben. Hát erről is mindenkinek megvan a véleménye...... De én nem formálhatok ám véleményt mikor nyekeregnek, hogy kenyérre is alig futja, de a napi 2 doboz cigi az elmegy, a gyerekre meg a nagyszülők vásárolnak, mert arra már szintén nincs pénz.

Bocsánat, hogy hosszú lett, meg csak a saját szemszögemből írtam le, de kikívánkozott :)

Szia.Szerintem,ami itt kimaradt a válaszokból,hogy a MAGYAROK ilyenek!!!Igen,rossz a helyzet.DE máshol is.Máshol is sújtott gazdasági válság.Ők is vesztettek a fizetésükből,nőtt a hitelük.Igen,többet keresnek,mint a magyarok,de ahhoz is vannak szokva.Ott is történnek szerencsétlenségek.

De ez a panaszkodás,és hogy kinek rosszabb (És komolyan mennek a versenyek ebből itt minden nap!) erre az országra jellemző!

Szídja mindenki a férjét,ócsárolják egymást,mindenhol a negatívum.....

Egyetértek irigység! Ezen kívül pedig még az idegesít, hogy minenki más a hibás az ő rossz helyzetéért. Jó, van aki jogosan hibáztatja, mondjuk az államot, bankokat stb. De van pl. egy ismerősöm, mindenük full hitel, 3 gyerek (ebből kettő 3 éven aluli), és apuka az elmúlt 3-4 évben kb. 5 hónapot dolgozott. És mindenkit útálnak, akinek egy picit is jobban megy. Hát könyörgöm, ha tudom,hogy a törlesztőt is alig bírom fizetni, meg még meló sincs, akkor legalább gyereket nem csinálok. Pláne, ha már van! Nem gond, ha ők így gondolják, csak engem zavar, hogy mindenki más szar, akinek egy picivel is jobban megy.

Elismerem én szerencsés vagyok. Saját házunk van, jó munkánk. Igaz dolgozunk is eleget. A szüleim tehetősek. Azon szörnyülködöm, hogy ezt le kell tagadnom. Ne értsetek félre, nem akarok én ezzel dicsikedni. Közel a 30-hoz már ezt ki is növi az ember. Inkább azt bánt, hogy le kell tagadni. Múltkor egy új ember jött a baráti körünkbe. Egész jót elbeszélgettünk, amíg valamelyik ididőta barátom részegen fel nem vázolta apuék anyagi helyzetét. Onnantól kezdve ez a jó ember, nem szólt hozzám. Hát ezen totál kész voltam. Nem értettem, hogy mi változott meg 5 perc alatt. Előtte még azt hajtogatta, hogy milyen szimpatikus vagyok. Szóval nekem ez a szörnyű! Hogy le kell tagadnom ,hogy én szerencsére nem nyomorgok, mert ha nem, akkor máshogy néznek rám. Nem akarok álszent lenni, és azt mondani, hogy megértem a problámáikat. Mert nem vagyok/voltam benne, tehát valóban nem tudom. De megpróbálom megérteni, és szerintem ezen van a hangsúly. De úgy látszik, hogy Mo-n ma már ez is baj!

Ó, mi is hányszor megkaptuk a párommal, hogy "persze, nektek milyen jól megy, saját ház, új kocsi".

Az ilyeneknek nem kezdem el magyarázni, hogy dolgozunk, nem is keveset, lemondtunk a buli, utazás, szórom a pénzem életmódról, nem a milliós, 100 fős lakodalomra költöttük a pénzünket. Még nyaralni sem voltunk. Saját házat, autót akartunk. Tenni kell érte. Az emberek nem csak irigyek, lusták is. Manapság degradáló dolgozni, mindenki csak főnök akar lenni. És ha tanulással, jó szakmával, jó állással sok pénzt keresel, akkor biztos van valami nyomorod, amit kompenzálni akarsz.

Az irigykedő "barátokkal" mi is megszakítottuk a kapcsolatot, inkább keressük az olyan emberek társaságát, akik el tudják fogadni hogy néha nekünk szalad a szekér, néha nekik.

Én örülök, ha valaki úgy dönt, hogy tanulni akar még valamit, lakást vesz, vagy csak valami jó történik vele, amit nagyon várt már. Mindenkinek más a boldogság forrása, és hiába van meg neki (lásd gyerekek), akkor sem értékeli, csak azon nyavalyog, ami nincs.