Mit tegyek, ha a családom nem tartja tiszteletben az étkezési szokásaimat, azt, hogy vegán vagyok? (ergo nincs olyan étel soha, amit ehetnék)

Egészségügyi okokból tavaly át kellett térnem a vegán étrendre, valamint próbálok mindenmentesen étkezni, amennyire ez megoldható.

Van, aki szerint "semmi bajom nem lesz egy kis sima tejtől", vagy simán behazudja a szemembe, hogy "persze, a süti eritrittel lett készítve", más szerint meg "1-1 csalónap belefér", vagy "max 2 napig nem eszem utána".

Sokszor fürödtem már be azzal is, hogy bíztam abban, hogy az előre megbeszéltek szerint lesz olyan étel családi eseményen, grillezésen, amit én is megehetek, aztán annyi volt, hogy pl. a nagynéném mondta, hogy van a hűtőben egy kis maradék zacskós saláta és paprika, egyem meg azt.

Pedig van külön családi Viber csoportunk, ahol mindig szervezik ezeket és olyankor megjegyzem, hogy én még mindig nem ehetek mindent, olyankor megkapom, hogy persze, tudják, hát nem felejthetik el, mert mindig kihangsúlyozom... Nem azért, hogy az agyukra menjek, hanem hogy ne az legyen, hogy mikor eszünk, nézzenek rám nagy szemekkel, hogy ugyan én miért nem szedek semmiből. Mert ezen sértődnek meg, hogy "válogatok".

De már nem is akarom magam ezzel strapálni, inkább viszek magamnak külön enni. Baráti összejöveteleknél is így csinálom, ott ebből sosem volt gond, max megkérdezték, hogy mit eszem, finom-e. A családom viszont problémázik, hogy én mit különcködök és hogy mennyire illetlenség egy ebédre műanyag tartóban vinni külön kaját... De ha pl. tegnap nem vittem volna, akkor másfél órán át iszogathattam volna a jeges teát, amíg a többiek ebédelnek, mert nem viccelek, semmiből sem tudtam volna enni.

Szóval már próbálkoztam azzal, hogy elmondtam, miket ehetek, miket egyáltalán nem, de ott ők azt látták megoldásként, hogy kaptam egy zacskó előre csomagolt salátát (jó esetben olyat, ami még nem volt kibontva, rosszabb esetben olyat, amit a hűtő mélyéről halásztak elő, és már levet eresztett és büdös is volt). Az utóbbi pár ilyenen inkább már vittem magamnak külön ennivalót, de most meg pofátlan vagyok és "ilyet nem illik". Úgy érzem, hogy ennél többet már nem tudok tenni. A húgom viccesen megjegyezte, hogy vigyek sunyiban magamnak kaját, aztán vonuljak el a wc-be megenni, vagy másszak be az asztal alá enni, ott nem látnak. Tudom, viccel, de kb tényleg ez lenne nekik csak az elfogadható, azt érzem.

Aki volt ilyen helyzetben, ott mi működött?