Sosem lesz "igazán a miénk" az otthonunk? (anyós-após probléma)
6 éve vagyok együtt a párommal, öt éve lakunk együtt. Neki van egy háza, amit a szüleitől kapott, ő a tulajdonos, szüleié a haszonélvezet.
Ezáltal hiába a páromé a ház, a szülők teljesen úgy érzik, hogy az övék és tulajdonképp alig van magánéletünk (a szülők a szomszédban laknak). Tehát nem lehetünk otthon mondjuk alsóruhában reggel, mert bármikor beállíthat valamelyik szülő vagy valamelyik tesó. Ha esetleg szerelmeskedünk, akkor is zárni kell mindent, mert nem kopognak.
Régebben volt a szülőknek kulcsuk, akkor állandóan arra jöttem haza, hogy párom anyukája rendezkedett, vagy párom valamelyik tesója elvitte valaminket kérdezés nélkül (porszívó, hajszárító stb.- amit aztán kint az esőben dobálódva találtam meg náluk). Ez megszűnt, amikor párom annyira feldühödött, hogy elhozta a kulcsot.
Félreértés ne essék, örülök, ha átjönnek, de lehetne annyi udvariasság, hogy akkor jönnek, amikor alkalmas és mondjuk kopognak...Tudom, hogy tőlük kapta a párom a házat (vagyis apukája köműves, ő építette fel épphogy lakhatóra, a telek párom papájáé volt, aki neki ajándékozta). Tulajdonképp már mi ketten jóval többet költöttünk a házra, mint amennyit a szülők áldoztak bele. Mindez nagyon rendes tőlük és tudom, hogy sok fiatal nagyon hálás lenne ezért. Mi is azok vagyunk, de ez már azzal jár, hogy sosem lesz magánéletünk?
Előfordult már sokszor, hogy nyitva hagyták a vizet (páromnak lovai vannak, jöttek itatni)...elfelejtették és szólni se szóltak...olyan vízszámlákat kapunk, hogy alig győzzük kifizetni.
Hogy lehetne nekik normálisan megmondani, hogy szeretnénk egy kis magánéletet, és, hogy ne "segítsenek", ha nem kérjük?
Előre is köszönöm a válaszokat!
24/L
válasza:Szia
Szerintem, amit itt leírtál egyeztess a pároddal és mondd el nekik is. Viszont az a bökkenő, hogy jogilag neked oda, ha jól értem semmi közöd nincsen, mivel a párodé minden.
válasza:
válasza: válasza:ma 12:38
Így igaz, a párom nevén van minden, viszont a házépítésbe betett részünk fele-fele.
válasza:Párommal ezt már többször átbeszéltük, illetve volt, hogy már szóltunk a szülőknek is. Volt már kellemetlen helyzet is amikor épp konkrétan ránk nyitott valamelyik szülő. Nem igazán hatja meg őket sajnos...
Konkrét példa, amikor anyósom átjött, hogy ő most lenyírja a füvet. Mondtam neki normálisan, hogy ne most, este hazajön a párom és megcsináljuk mi, kinn állt az autó az udvaron, de ő csakazértis nekiállt a fűkaszával füvet nyírni a kocsi mellett. Amikor már kicsit felpaprikázva szóltam neki, hogy a kavicsfelverődés után ő cseréltethet szélvédőt. Erre annyi volt a válasza, hogy ne idegeskedjek. Páromat felhívtam, ő beszélt az anyukájával, hogy állítsa le magát, mi megcsináljuk. Erre megint csak annyi volt a válasza, hogy nyugodjunk meg és simán tovább nyírta a füvet...
Ne aggódj! mint minden, ez is meg fog oldódni. 1. szerintem is finoman tegyétek szóvá, de nagy hűhó-t kerüljétek mert sértődés lesz belőle. Előbb, utóbb megértenek titeket.
2. nincs még gyereketek ugye? Mert ha nincs, ez a probléma megszűnik akkor, hiszen már vége a folyamatos meghitt együttléteknek. Legalábbis tervezettebb lesz a dolog. 3.Ha lesz gyerek, akkor örülni fogtok, hogy lesz segítségetek a szomszédban. És a ti gyereketek is nyugodtan járkálhat majd a két ház között. Elvégre szabad!
Szóval ez át fog rendeződni.
Még nincs gyerekünk, 1-2 éven belül tervezzük beindítani a babaprojektet :)
Ettől is nagyon félek, mert amikor párom nővérének megszülettek a fiai anyós nagyon bedurvult. Nála volt 24 órából 20-at és szinte hozzá se engedte nyúlni a lányát a gyerekhez. A lány először ellenkezett, de valahogy mindig lepattant az anyjáról, aztán szép lassan feladta.
Én is ettől félek, anyósnak olyan mértékű "babázhatnékja" van, hogy szerintem ez a helyzet csak még jobban el fog durvulni, ha gyerekünk lesz.
válasza:Szia
Ne haragudj, nem tudom mi lenne a pontos megoldás.
Csak szeretném elmondani, hogy szüleim-nagyszüleim között ugyanez volt a helyzet sok-sok éven át.
Én mint gyerek, nagyon megsínylettem.
Szerintem vegyétek fontolóra a költözést, vagy pedig a párod (hiszen mégiscsak az ő szülei) nyissa ki a száját és tegyen rendet. Ha összevesznek akkor ez van. Még mindig jobb, legalább nyugtotok lesz. Idővel úgyis ki fognak békülni.
Azt gondolom teljesen igazad van.
A mi házunkat is nagyszüleim építették, de már milliókat költöttünk rá (hitelből) és mégis elég problémás.
Haszonélvezeti joggal nálunk rengeteg probléma volt emiatt kerültünk ilyen nagy adósságba és emiatt nem tudtak szüleim semmit sem lépni, mert nagyszülők fél kézzel rajta voltak a házon mindig. Most már bánja nagymamám (papa már sajnos nincs köztünk) de ami azt illeti most már a seggünket kitörölhetjük a sajnálkozással...
Mindenképp tegyetek lépéseket, akár drasztikus változtatásokat is ha szükséges.
Ha mégis finomabb megoldást kerestek egyelőre, akkor szerintem jó ötlet lenne lefoglalni őket. Gondolom ha ennyire van idejük veletek törődni és a ti életetekbe beleavatkozni, akkor nincs semmi hobbijuk vagy amivel leköthetnék magukat.
Kéne nekik valami, hogy ne mindig veletek legyenek elfoglalva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!