21-22 évesek, hol tartotok az életben?

Hali:) én is 21(L) vagyok, egyetemista. Sajnos csak 2 év múlva fogok diplomázni, mert elfecséreltem az életemből 2 évet egy olyan szakra, amire nem is akartam járni, csak a szüleim kedvéért (meg nem volt meg a kellő pontszámom a régi rendszerben, de az újban már igen, oda ahova én akartam:). Most végre azt tanulom, amit szeretnék. Albérletben lakom a fővárosban, a szüleim fizetik, de mivel nem állunk túl jól, kevés zsebpénzem van, de elvagyok abból, ilyenkor nyáron mindig dolgozgatok valamit (év közben nem tudok, mert sok órám van és iszonyatos az időbeosztás). A jövőt némileg optimistán látom, 6 nyelven beszélek az anyanyelvemen kívül, beleértve a kettőt, amiből diplomázom, remélem, találok majd olyan munkát, amiből meg tudok élni (ha mást nem, nyelviskola, idegenvezetés:)...szóval nem félek nagyon attól, hogy nem lesz munkám, mint sok diplomásnak, bár ez majd elválik.

Komoly kapcsolatom nekem sincs, de most nem is hiányzik.

21 leszek 1 hónap múlva, és lány vagyok. Érettségi megvan, 1 év munkanélküliség (nem akartam tanulni, de aztán sehova nem vettek fel, még a Teszkóba sem...), és év vesztes is vagyok. Jelenleg szakmát tanulok, érdekel, szeretem és jó tanulni újra, de beteg vagyok, így nem hiszem, hogy el tudok majd helyezkedni (nem fertőző betegség, csak látható, bőrön).

Párkapcsolatom van 4,5 éve, legalább ez jól megy.

Apámmal élek, anyám meghalt. Soha nem tenne ki engem, csak, mert már nagy vagyok, akármilyen iszákos is. Nem jó a kapcsolatunk, sajnos nagyon sok örökölt pénzem elitta, elkaszinózta, pedig mást ígért, hogy a kis albérletbe vesz új konvektort, blabla... (hiszékeny 15 éves voltam) Szakma után nem tudom mi lesz velem, igyekszem belehúzni, és a lehető legjobbat kihozni magamból és az életemből, nem akarom elontani és lezülleni, egy saját kis háznak/lakásnak örülnék a legjobban, egyelőre nincsenek nagyra vágyó terveim.

21 L vagyok.

Párommal 2,5 éve vagyunk,együtt,1 éve együtt élünk albérletben. Egyelőre mindketten egyetemen vagyunk,de nem akarjuk abbahagyni a tanulást diploma után,hanem maradni mesterképzésen.

4en lakunk az albérletbe,így nem vészes az összeg,amit fizetnünk kell,ennek ellenére én sajnos diákhiteles vagyok.

22 leszek otóberben...szüleimnél lakom, levelezőn végzem a sulit (szociológia, sajnos a lustaságom miatt csúsztam egy évet :(), dolgozom egy ügyvédi irodába mint adminisztrátor egyelőre négyórába, de remélhetőleg szeptembertől nyolcórába, párommal 1,5 éve vagyunk együtt,neki még van két éve az érettségiig, van egy szakmája, fiatalabb másfél évvel mint én, így az összeköltözés és egyéb dolgok váratnak magára. Egyelőre azt leszámítva, hogy nincs saját lakásom lényegében önálló életet élek. Igaz, haza nem kell adnom pénzt, de ezt leszámítva mindent megcsinálok otthon, és ha lesz miből félre is fogok rakni (30ezer forintból sajnos ez nemigen megy, úgy hogy semmire nem kapok pénzt, de egyelőre megengedhetem magamnak, hogy éljek)

most nagy kutatást végzek a lehetőségek tengerében, szeretnék valamit gyorstalpalói szakmát, hogy ezzel is előrébb legyek...aztán meglátjuk...25 évesen szeretnék már nem otthon lakni, addig van három évem...és addig csak kialakul az életem :)

22L