Mégis szeretném a babát, hogy mondjam meg a szüleimnek?
Legkönnyebb módja persze az, hogy "nagyszülők lesztek", de az előzmény kicsit bonyolultabb ennél.
2 hete tudom, hogy terhes lettem, az anyámnak mondtam el először. Akkor teljesen úgy éreztem, hogy nem akarom és az ehhez szükséges lépéseket meg is tettük. A covid miatt ez kicsit nehezebb ügy volt, mert az állami kórházaktól amúgy is tartunk, most, hogy tele van covidos beteggel minden, ez a félelem csak rosszabbodott. Egy magánintézmény mellett döntöttünk végül és mondta is az anyám, hogy szerinte is ez a jó döntés, fiatal vagyok még egy gyerekhez, meg amúgy is, egy terhességre, kisbabára az ember jobb esetben felkészül, nem csak szembesül vele, hogy át kell szerveznie az egész életét.
De aztán egyre többet gondolkoztam ezen, hogy mivel járna, milyen életem/életünk lenne úgy és a páromnak is elmondtam. Ő azt mondta, hogy nem kényszerít semmire, azt is elfogadja, ha én még nem akarnék gyereket, de részéről nem jelentene problémát... Végül arra jutottunk, hogy szeretnénk.
Csak az anyám meg úgy tudja, hogy egyáltalán nem akarom és elvetetem. A nevelőapám és az apám nem is tudják egyáltalán még, nem akartuk nagy dobra verni.
Másoknak az evidens hogy ezt egy pár közösen beszéli meg, nem anyucival, ugyanis ez kizárólag két ember közös döntése és felelőssége.
Mondjuk másoknak az is evidens hogy ha egy pár együtt él, jó körülmények között, akkor nem a szülőket pumpolják. És hogy maguktól is tudnak döntéseket hozni, és ha kell, maguktól is be tudnak jelentkezni egy egészségügyi intézménybe, másoknak ez is evidens.
Milyen furák az emberek, mi? Úgy tűnik, csak te vagy helikopter.
Nekem az az evidens, hogy megbeszéltem a párommal, hogy kb mikor akarunk gyereket, vagy hogy mi fog történni, ha előbb érkezik mégis.
Attól, mert az én testem, az én döntésem, nem jelenti azt, hogy a férfi ebbe egyáltalán nem szólhat bele, nem lehet akarata/véleménye. Hisz amikor közli a nő a párjával, hogy édesem, pozitív a teszt, ott azért látszik a férfi reakciója. Nálunk pl én be voltam tojva, párom meg majd kiugrott a bőréből, könnyes szemmel örült és ölelgetett, hogy babánk lesz. Érdekes is lett volna ha közli, hogy neki aztán teljesen mindegy, milyen döntést hozok meg ezzel kapcsolatban... komolyan, remélem kamu, mert így gyereket vállalni siralmas.
De miért forgatjátok ki, amit írtam?
Nem félvállról közölte, hogy neki aztán mindegy, hanem elmondta, hogy bárhogyan döntök, támogat. Ő is nagyon örült, azóta madarat lehetne vele fogatni, minden napos téma közöttünk a közös jövőnk, a kisbabánk és az életünk majd vele.
Napi kamukérdés.
A kérdező előadja itt a jól szituált, sikeres, boldog(!) pár képét nekünk, de mikor terhes lesz, az anyjával már elkezdi intézni az abortuszt, mire eszébe jut, hogy talán a vele együttélő párjának is jelezni kellene, hogy amúgy gyerekük lesz, aztán meg itt agonizál, hogy önálló, felnőtt ember létére hogy merje megmondani a szüleinek, hogy mégis megtartanák a gyereket... :D
Jaj, ne etess3tek a trollt. Én jelentem is, hogy kamukérdés, tele van már az oldal ilyenekkel.
Mitől ijedtél meg?
Ha védekezés nélkül szexeltetek, nyilván tisztában voltatok vele, hogy baba lehet a dolog vége.
Ha védekeztetek normálisan, akkor meg nincs baba. Ja de, itt a Gyk-n valahogy mindenki védekezés mellett lesz terhes 😅
És meg lehet ijedni, de akkor sem anyám az első, akivel beszélek meg elkezdem tervezni az abortuszt, bármilyen jóban is vagyunk, hanem a gyerek apja, ehhez nem kell együtt lenni 10 éve. Jó sz*r kapcsolat, ahol már félig le van szervezve az abortusz, mire apuka egyáltalán tudomást szerez a gyerekéről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!