Egy szülő tényleg csak ennyit érdemel?
Felneveli a gyerekeit, mindent megtesz értük, megad nekik, sokszor erőn felül is.Aztán Felnőnek, és le se sz@rják az embert.
Itt is a válaszolók 99,99%-a azt válaszolja a tinik kérdésére, hogy ne törődj vele, semmi közük hozzá, stb.Ha az illető elmult 18 éves, akkor meg főleg, mert azzal jönnek, hogy nagykorú vagy nem?
A szülőnek csak kötelességei vannak, "jogai"nem?Ha már felnevelte azt a gyereket becsülettel, akkor nem érdemel ennél többet?
Természetesen van alapja az írásomnak, és persze nem a legjobb hangulatom íratja ezeket velem.
Nekem is vannak gyerekeim.Én is megkaptam, hogy miért, nálad helyetett el a bíróság nem?Meg apa nem tud(na)eltartani...stb....
Ezek a dolgok így normálisak, és velem van a baj, hogy kicsivel többet szeretnék?
Hát, hová fajul(t) ez a világ, amikor egy szülőnek csak k.uss a neve?
Jogaid nincsenek, amit kiérdemelsz visszakapod, a gondoskodást stb. a saját gyerekének kell adja, ahogy neked is adták a te szüleid és így tovább. Ha már megszülted neked kötelességet tisztességesen felnevelni, ő meg viszonzásképpen ad valamit, ha olyan szülő voltál, és normálisan nevelted. Nem azért mert kötelessége. Kötelessége majd a gyerekét ellátni lesz, nem a szüleit, akik ki tudja milyenek voltak.
És az egy dolog, hogy te mit állítasz, milyen tökéletes vagy.
Így van..minden gyereknek van hibája, az enyémeknek is.
Bár az írás 90%-a általánosítás.
És igen, apuka ellenem nevel, (nem fordítva) A szegény aki nem tudná eltartani őket, de más nő lakását/házát "gründolja".Akinek mindig mindenre van pénze, csak a gyerekeire nem.
Aki ígérget fűt fát, aztán semmi sem valósul meg belőle.Én meg azt mondom a gyereknek, ő az apád, szeresd, tiszteld, becsüld.
De hát nem vagyunk egyformák.A gyerek kapkodja a fejét, nem tudja mi van(?).Majd ha "nagyobb"lezs talán megérti.
És minden negatívum nélkül, tényleg kötelessége a szülőnek mindent megadni a gyerekének, mert ő akarta, hogy éljen.Általánosítás, de igaz.
Az pedig már nevelés kérdése, hogy visszakapja-e mindezt.
Az a gyerek, amelyik így gondolkodik, azt bizony rosszul nevelték a szülei. Mert ilyenkor a gyerek nem érzi azt, hogy a szeretet, amit kap, fontosabb, mint a javak, amiket kap/hatna.
Lehet, hogy a szülö a legjobbat akarja gyermekének, csak rossz úton. Például mindent megad - vagy az ellenkezöje, semmit sem enged.
Nem, 18 éves korban valóban nem (kellene) egy csapásra mindennek megváltoznia, olyannira, hogy a szülönek már ne is legyen beleszólása.
De gondolj bele, hogy miért lehet ez. Ha például valakit soha nem engednek szórakozni, a barátaival lenni, esetleg egy-egy éjszakára kimaradni (miközben azt látja, hogy a barátai ezt teszik, és szép lassan kiesik a társaságból, mert ö nem mehet velük), akkor 18 éves korára pont elege lesz ebböl, és azt mondja, hogy mától felnött vagyok, azt csinálok, amit akarok.
Ilyenkor pedig jönnek a szülök, hogy miért ilyen hálátlan a gyerek, pedig a hiba ott van önmagában.
A szülönek elsösorban azt kellene belátnia, hogy a gyereke nem marad mindig kicsi gyerek. Fokozatosan kell hagynia felnöni. Minden életkornak megvan a maga sajátossága.
Egy jó szülönek hagynia kell a gyermekét kibontakozni, ugyanakkor bizonyos dolgokban szigort kell tartania - ez fog a gyerek javára válni.
És öt is így fogják tisztelni, becsülni, szeretni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!