Miért nem érti meg a (egyébként már nagykorú) gyerekem, hogy mi nem bántjuk soha semmivel, csak ő veszi annak? Sír, nem tetszik neki, megsértődik, és azt mondja, hogy bántjuk.

Azért én meg tudom érteni a "gyereket" is. Oké, te úgy gondolod, hogy ez így önmagában nem csesztetés, de el tudom képzelni, hogy minden kis xarságot véleményeztek és a sok kis megjegyzés igenis összegyűlik egy idő után és elhiszem, hogy szakad nála az a bizonyos cérna.

A kajával kapcsolatban még annyit, hogy nem kell kétfélét főzni, de nehogy már gondot jelentsen neki kisütni 2-3 szelet húst, vagy összekockázni és lepirítani, amit aztán belerakhat magának a karjába.

TE vagy a beteg, már ne is haragudj.

- Mért nem eszik húst

- Miért kel 10-kor

- Miért főz tojást este, stb.

Mondjuk, ha nem cs.sztetnéd mindenért, talán nem lenne halálosan elege belőletek.

Folyamatosan szekáljátok, néha, NÉHA igazán főzhetnél olyat, amit szeret! Más anya hetente-kéthetente látja a fiatal felnőtt gyerekét, és kiteszi szívét lelkét, hogy jól megtömje a felnőtt gyereket a kedvenc kajáival..

Csak hetente egyszer főzz valamit, amivel a kedvében tudsz járni. Ne szólj bele, mikor kel fel! Nem kisgyerek! Szakadj le a magánéletéről, gondolod majd ha cseszteted, hogy nem kellene egyedül lennie gyorsan összeáll valakivel? Igazán tipikus mérgező szülők vagytok, elvárás van, szekálni irányítgatni lehet, de néha, NÉHA a kedvében járni és hagyni önállóan dönteni azt neeeem..

Mellesleg pénzt kérj nyugodtan, illetve valahogy honorálja(ház körüli munkával vagy pénzzel), hogy te főzöl!

A 8as válaszban a kérdező mondta, hogy élt már külön!

Bármi lehet, lehet elvált gyerektartás miatt albit fizetni nem tudó apuka is, meg szakítás után összetört 30 éves férfi is, vagy külföldről ideiglenesen hazajött huszonéves!

A lényeg, hogy több teret kell hagyni neki és figyelembe venni, hogy ő is ott van, ne csak mindig olyat főzz, amit te akarsz enni, hanem 5ből egyszer lehet olyan is, amilyet szeret, de főzhet ő is, pl hétvégén, és adhatna pénzt is, vagy valahogy segíthetne a háznál cserébe!

Az én anyám is ilyen volt, el is költöztem 19 évesen. Sőt, anyai nagyanyám is ilyen volt, anyám tőle tanulta. Anyám 20 évesen költözött el 250 km-re. Az ilyennel nem lehet egy lakásban sokáig kibírni. Pont az a baj hogy mivel felnőtt és lakott már egyedül, a gyereknek kialakult a saját életmódja és ezért szekálja a kérdező.

Ki a francot érdekel ha szombaton tízig alszik? Ha egyébként hétköznap reggel felkel időben és bejár dolgozni és szombaton 10 után elvégzi a rá eső házimunkát akkor mi közöd van neked ahhoz hogy tovább alszik? Miért ne főzhetne este tojást? Ez nem elkényeztetettség, pont ez a felnőtt reakció. Nem tetszik a kaja, akkor megyek és főzök mást. Miért kéne olyat ennie amit nem szeret?

Persze, ezek mind csak apróságok. De a sok apróság összegyűlik, ha minden nap minden cselekvésedet megkérdőjelezik, megjegyzéseket tesznek, utasítgatnak napjában ötvenszer, minden mozdulatodat lesik, mindent kritizálnak, minden apró szabadságért küzdeni kell, akkor eljön az a pont hogy csak sírni és ordítani tudsz. Mert tehetetlen vagy, mert már minden kompromisszumot és kommunikációs módszert és alkalmazkodást és szépen kérést ellőttél és még mindig nem főzhetsz magadnak vacsorára egy k*va tojást anélkül hogy anyád a seggedben lenne és elszámoltatna hogy miért főzöl te tojást.

A tanácsom: szállj le róla. Nézz mélyen magadba hogy tulajdonképpen miért fontos hogy ezeket a megjegyzéseket közöld vele. Ha valami olyan ami tényleg zavar titeket, mondjuk hangoskodik este amikor aludnátok vagy kupit hagy maga után akkor szólj neki, persze. De ha csak azt tudod felhozni indoknak hogy “nem jó ez így”, “nálunk nem így szokás ezt”, és hasonló ostobaságok akkor tartsd magadban és hagyd élni. Hadd főzzön magának amit akar, hadd keljen fel a szabadnapjain amit akar, egy felnőtt emberrel élsz együtt, nem egy kisgyerekkel akit meg kell nevelni.

Egyébként az ilyen embereknek, mint az anya, meg lehet mutatni a “módszerüket”!

Állj mellé és cseszegesd, anya, biztos hogy jól vágtad fel a krumplit? Anya elèg mosószert öntöttèl be? Anya biztosan jól vagytok apával? Ennyi idő után mindent meg tudtok beszèlni? Anya neked barátokat kellene szerezned, mindig csak velem meg apával vagy! Nem rossz neked, hogy nincsenek barátaid? Anya biztosan emlékszel, hogy bezártad a kaput? Anya miért eszed meg azt, a te korodban már figyelni kéne, több húst enni, mert leèpülnek az izmaid! Anya mennyi cukor van ebben? Biztosan jó ez neked?

Az én anyámmal néha eljátszottam, azóta kevesebbet cseszeget, mert a második kérdés után rámordított, hogy törődjek a saját dolgommal, felnőtt ember, tudja mi a jó neki!:)