Meghívnátok a gyerekeket?

Szerintem inkább azt kellene elmesélned nekünk, miért utálnak?

Ja persze ok nélkül. 20+évesek, nem pedig 10.

Biztos volt valami olyan húzásod, ami kicsapta náluk a biztosítékot…

Én természetesen meghívnám a társam gyerekeit, de én korban is egy 50 éves férfihez illő, tehát 40 feletti nő vagyok.

Egészen más lenne a válaszom, ha egy aktuális barinő lennék egy 15+ év korkülönbséggel- így inkább bölcsen hallgatnék a menő barátom oldalán és ha már bevállaltam a tetemes korkülönbséget némi aktuális zsebpénzért vagy lakhatásért vagy designer táskáért, akkor nem erőltetném a lelkes mostohaanyuci szerepet :)

Nyilván oka van annak, hogy a már megismerkedésetek idején is nagykorú gyerekek miért nem viselkednek egy minimálisan elfogadható szinten:

- vagy a kapcsolatotok már az édesanyjukkal tartó házasság/kapcsolat alatt is megvolt, így nem érdemes hőbörögni

- vagy a drága párod a volt társa/felesége utáni minimális jóérzésről tanúskodó gyászidőszakot sem volt hajlandó tartani és mondjuk 1-2 hónappal a temetés után máris erőszakolta az új nőt (téged) a gyászoló gyerekekre- azért ne haragudj, de anyaként is azt gondolom, hogy inkább hanyagold a kapcsolattartást, mert nagyon nem volt ez így szép, ha ebben a formában történt

- drága gyerekek bunkó viselkedésének alapjait a drága párod fektette le nagyszerű nevelési munkájával az elmúlt 20 évben- szóval nála lehetne megreklamálni, hogy ha tényleg ok nélkül bunkók a gyerekei, akkor ugyan álljon ki melletted, ha nem a fenti esetek egyike a varázslatos megismerkedésetek története. Bunkó szülő-gyerek kapcsolatért legtöbbször nem a gyerekek legnagyobbrészt a felelősök, hanem bizony a drágalátos párod is vastagon benne van, csak most szercsi-lávcsi van nálatok, könnyebb bunkózni a fiatalokat, mint az okán elgondolkodni, ami bőven lehet még a személyedtől is független

- aktuális párod jó anyagi helyzete esetleg nemcsak neked volt vonzó, hanem a felnőtt gyerekei szemét is vadul csípi, hogy az új nő kisbőrönddel-bugyikával beül az anyjuk után (főleg haláleset után) a készbe, nekik az örökség nagyjából fele kampó és ha korban sincs köztetek szakadék, akkor ezt egy anyagiasra nevelt (drága párod ugye!) gyerek esetén bizony tud rosszul esni

- fiatal felnőtteknél nem kell nyalizni meg mostohaanyucit játszani- ha biztos vagy önmagadban, a párkapcsolatodban, a partnered normálisan felvállal, a megismerkedésetek körülményei is korrektek voltak (nem szeretőből avanzsáltál vagy a gyászoló özvegy mellett feszítettél), akkor meg minden erőlködsz, kínlódsz, jópofáskodsz? Felnőttek ők is, te is, ha nem, hát nem.

Ez kb a huszadik kérdésed, valahogy nem tűnsz olyannak, akit szívesen fogadnék a családomba, de szerencsére nem én vagyok egyik duzzogó gyerek sem.

A párod miért nem beszél velük? Gondolom a lányoknak is volt már több kapcsolata, a párod sem akar egyedül lenni. A lányok inkább örüljenek ennek, hogy nem emészti fel magát a múltban, hanem tovább tudott lépni.

(Persze ezt így látatlanban nehéz megállapítani)

20-22 évesek, felnőttek.

Meghívnám, becsületből, kb előző este.

Haverral beszéld meg, hogy a buli napjára szervezzen be valami olyan programot a pároddal, aminek nem tud ellenállni, és nem tudnak keresztbe tenni a gyerekek egy másik programmal.

Itt egyesek de "okosnak" képzelik magukat.

Nem hívnám meg őket!

Először is, úgysem jönnek el, és másik: ezt is majd megpróbálják szabotálni, szóval a végén a Kérdező fogja megszivni azzal, hogy tesz feléjük egy udvarias gesztust.

Az elmúlt években volt lehetőségük megmutatni az igazi arcukat, hát én nem kérnék többet belőlük.

A 6. Válaszod alapján akkor a partnerednek kellene a sarkára állnia, mint tette a másik szülő.

Amíg ez nincs meg, addig te érdemben tenni nem tudsz semmit.

Azért szerintem érdemes elgondolkodnod, hogy ha ez az elbeszélgetés ment a másik családban, akkor a te párocskád miért ilyen nyámnyila, hogy nem tudja ezt megejteni, ha valóban méltó társának tart?