Miért mindig én alkalmazkodjak?

Diákként dolgozok,nincs fix munkaidőm,van hogy reggel 6tól,van hogy este 8-ig.Nem én döntöm el,ahogy munka van.

Páromnak ugy kötetlen a munkaideje,hogy legyen meg a havi x órája,de akkor jön-megy amikor akar gyakorlatilag reggel 6 és este 8 között.

Mégis mindig azon kell vitatkozni,hogy miért nem érek rá ugy ahogy ő akarja...Pl most is...ma 2től nem dolgozok,ráérek...ő meg maradt este 6ig...holnap este 6ig dolgozok,de délelőtt ráérek,erre közli,hogy ő megy 6ra (keljek énis vele hajnalban),és jön el 2kor...

és hisztizik közben folyamatosan hogy nem vagyunk együtt eleget...

De mit csináljak ha én nem tudok ennél jobban alkalmazkodni?Diákként örülök hogy van munkám nappalis suli mellett (lehetne fix 8 órás is,van már 1 diplomám,de akkor másoddiplomát fizetősön kelenne,ezt nem akarom)

Mérnökként dolgozik,tökmind1 mikor megy be,jön haza,a tesztek ott lesznek akkor is ha 6ra megy,akkoris ha később,ahogy a dolgozók is ott lesznek,3 műszakban vannak soron.

Én meg nem mondhatom,hogy 10-4-ig helyett had menek már 8-2-ig vagy 6-12-ig,nem én döntöm el...

Ráadául hajnalban ha kel,akkor keljek vele,és ha én délután dolgozok,csodálkozik h fáradt vagyok estére...

hol a tolerancia,meg a szeretet?Vagy minek van velem?

(beszélgetést javaslóknak: kb 1 éve erről beszélgetünk,nem jutunk semmire)