Hogy lehet elfogadni azt, hogy egy rossz családba születtünk? En nem tudom.
Apai ágon rengeteg a mentális betegség, volt öngyilkosság is. Az “apám” egy tipikus életképtelen, szemelyisegzavaros beteg féreg, soha nem tudott elköltözni a szüleitől, egesz életében ordított vagy bőgött, mint egy kislány, az ilyeneknek meg kellene tiltani, hogy gyereke legyen. Nyilván nem is terveztek. A nagymamám nevelt fel, aki a frusztrációt rajtam vezette le, egy tökéletes zseni gyereket akart belőlem csinálni. Valószínűleg emiatt is, mar gyerekkorom óta kenyszerbeteg vagyok es szorongok. Az anyám traumatizalt, ezért képtelen érzelmeket kimutatni felém, az apja egy undorító alkoholista állat volt, olyan gyerekkoruk volt, ami miatt sírni tudnék... az anyám nem fogja fel a mentális betegsegeimet es sokkal fontosabb neki a barátja, mint en.
Ezen kívül rendkívül szerencsétlenül alakultak sorsok a családban, több nő is egyedül maradt, gyerek es férj nélkül, vagy egy agresszív állathoz mentek hozza. Az unokatestverem drogfuggo lett. En is total életképtelen vagyok, 4!!! féle mentális betegségem van. A szoc. Fóbiát leszámítva. Soha nem tudtam kapcsolatokat kialakítani, nem is találkoztam megfelelő emberekkel, sem barátaim, sem kapcsoltom nincsenek, párkapcsolatom nem is lehet, 26 vagyok es meg soha nem volt.
A legrosszabb, hogy egyke vagyok es senki nem érzi at ezt az élethelyzetet.
Ez jár a fejemben egesz nap, képtelen vagyok mar ezt elviselni.
Rengeteget bőgök, bántom magam. Az irigység is kínoz, látom, hogy mások milyen jo helyzetben vannak, normális családdal es megöl a féltékenység. Képtelen vagyok elviselni ezt az igazságtalanságot.
A “pszichomókuson” mar túl vagyok, hallgatta a kínomat es nem mondott semmit... magánorvost nem engedhetek meg.
Vidéken vagyok sajnos, azt nyilván nem írom le, hogy pontosan hol.
Egyedül az anyámmal vagyok kapcsolatban, vele lakom. Van saját pénzem, nem tőle kérek, de azt nem tudom elképzelni, hogy egyedül lakjak nélküle. Érzelmileg csak tőle fuggok, egyébként nincs senkim. Az “apámat” mar évek óta nem láttam, de minden nap kínoz a gondolta es a sok rossz emlék.
Pontosan azért nem találkozom pl. a nagynenemmel sem, mert csak panaszkodik es lehúz a szerencsétlen életének a látványa.
Utolsó, pontosan ez a baj, hogy látom az összefüggést a családban. Ennyi szerencsétlen esemény es ennyi rossz sors nem lehet véletlen.
Sajnos pontosan az határoz meg, hogy honnan jövünk. Mar eleve a születésem egy hiba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!