Csaladotok segített ezekben a dolgokban? Ha sikerültek, gratuláltak?

Persze, gratuláltak, de azért nem estek hasra tőle. Ez természetes, az élet rendje.

Nem gratuláltak, de nem is vártam el. Saját magamnak megteremtettem mindent, én gratuláltam magammal utána. 😉

Magamnak.

Nem kaptam semmilyen segítséget, és nem is gratuláltak.

Én 16 évesen kezdtem el dolgozni. Mivel külföldön lakunk, így nekem az első munkahely és az első külföli munkahely ugyan az :D de nem segítettek és különösen nem is reagálltak rá. Amikor valaki mondjuk volt nálunk vendégségben, akkor mindig elő lett adva, hogy ez a szüleim ötlete volt, hogy megtanuljam mi az a kuli munka... szeretik elhoppolni a sikereimet előlem. Konyhai kisegítőként azóta is ott dolgozom hétvégente, most szünetben néhaz hétköznap is beugrok. Én egyáltalán nem tartom alja munkának, az időbeosztásom a suli mellett tökéletes és meg is fizetik.

Ezek egyike sem, de nem vártam tőlük semmit.

Azt nem tudom, hogy gratuláció volt-e, de arra emlékszem, hogy megpakolt kocsival utaztunk (anyu, apu, én), “költöztettek”, mert 70 km-rel messzebb kaptam munkát. Anyukám sírt, hogy elköltöztem. Ez 17 éve volt. De a mai napig gratulál minden tevékenységemhez: futóversenyek(csak hobbi), balaton-átúszás, előléptetés... És mindig büszke rám :)