Miért van az közfelfogás,hogy aki a szüleivel lakik az nem önálló,még akik párkapcsolatban élnek,azok önállóak?

#9-re: Egy normális párkapcsolatban pont úgy működik a dolog, hogy a feladatokat megosztják egymás között. ETTŐL is lesznek önállóak, mert meg tudják szervezni az életület maguknak, ahogy az a legoptimálisabb.

Ugyanezt megteheti az is, aki otthon lakik, de sajnos általában nem ez a jellemző.

#13-ra: Hogy valaki be tud-e indítani egy mosógépet, az baromira nem attól függ, hogy mennyit keres, hanem attól, hogy megtanulta/megtanították-e neki otthon annak idején. Vagy csak egyszerűen tud olvasni és a használati útmutató alapján simán megoldja.

Olyan ostoba példákat hozol, hogy az már fáj.

Na mesélj már, mennyire vagy önálló a mamahotelben?

Csak úgy kíváncsiságból. Érdekelne, hogy szerinted konkrétan mi az önállóság? Mi az amit te önállóan oldasz meg otthon azon kívül, hogy dolgozni jársz (ha jársz) és gyűjtögetsz. Ez még kevés.

Nézd en kepes lennék az önalló életre van saját anyagi egzisztenciám, háztartást vezetni, villanyt szerelni stb tudok, nem azért élek a párommal és nem azért osztjuk fel a munkát, mert ne menne egyedül. Van közös bankszámlánk és egy-egy külön is, ha mondjuk valamelyikünk csak azért is megveszi azt a cipőt/legot/inget/súlyzót stb amire amúgy semmi szükség, de ő akarja és ha ne adj isten rosszra fordulnak a dolgok, nincs mararakodás és senki sem marad pőre popóval.

Nem azért élünk albérletben, mert ne tellne a kertes házra, hanem mert gyakran költözünk/utazunk nem érné meg sajátot venni.

Lakótársunk pedig azert van, mert a srác hívjuk most Bélának a párom legjobb barátja akivel kb együtt nőttek fel, olyanok, mint a testvérek és en is kedvelem Bélát, miért ne lakhatnánk egymás közelében, ha nekünk így jó?

Miért ne lennék önálló azért, mert beengedek mást is az életembe, mert segítünk egymásnak? Akkor szerinted, ha a párom meglep azzal, hogy elkészíti nekem a kedvenc ételem, akkor nem vagyok önálló, mert nem én főztem?

A szamlákat és hasonló kiadásokat pedig azért fizetjük közösen, mert franc se fogja kiszámolni, hogy hányszor húztam le a wc-t és mennyi vizet fogyasztottam ÉN és mennyit Ő, egy fedél alatt élünk, megosztozunk a terheken. Ennek ellenére szerintem önálló vagyok, de ha szerinted az apu bank es mamahotel az önállóság csúcsa, akkor szíved joga úgy élni, nekem meg így.

Az én párom nagyon nagyon NAGYON sokáig élt a szüleivel. Mindent ő csinált, ő ápolta a leküket, aztán, amikor elkezdtek leromlani, átvette szépen a dolgok intézését, bevásárlás, takarítás, szervezés, orvoshoz menés, közüzemi cuccok intézése, hivatalok, minden. Anyagilag is támogatásra szorultak/nak. Ő az egyik legönállóbb ember, akit valaha ismertem.

Az más kérdés, hogy ez milyen mentális torzulást eredényez. Az lehet, hogy nagyon is önálló egy ilyen ember, de sajnos akkor sem egészséges a szülő és a gyerek ilyenfajta hosszú távú együttélése - amennyiben valódi együttélésről van szó, ezt úgy értem, hogy nem két külön lakrész vagy ilyesmi, hanem frankón egy lakásban. Mániákusan óvta a magánéletét, még tőlem is, és nem mutatott be a családjának egyáltalán, mert "ezeket a dolgokat külön kell tartani". Mindennek megvan az ára. Igaz, hogy volt neki 15 milliója félretéve már, mert nem kellett albérletet fizetnie, de cserébe olyan lelki problémái is keletkeztek, ami nem biztos, hogy megérte. Mindegy, most már elköltözött, családot alapítottunk, de azért van, ami sajnos nem múlik el. Például a szülők azóta is ki vannak bukva, hogy elköltözött, "elhagytál", mondta neki az anyja, mint valami megcsalt feleség. Nem könnyű.

Valamit osszekeversz. A tarsfuggo az tarsfuggo es annak nem sok koze van ahhoz, hogy esetleg ket ember inkabb egyutt konnyebb alapon van. Lehet ez egy jo parkapcsolat, lehet rossz, lehet nem parkapcsolat de egyutt berelnek alberletet es persze lehet valaki tenyleg tarsfuggo, de annak mi koze ahhoz, hogy anyagi okok miatt is egyutt elnek emberek?

A kozfelfogas meg teljesen alap es jogos. Aki mamhoteles az azt jelenti ugy el a szuleivel vagy anycijaval, hogy ott anyuka a feneke ala tesz mindent nem vasarol be nem foz nem takarit nem ad bele a rezsibe...ez a tipikis mamahotelezo azaz gyakorlatban koze nincs a felnott lethez es onallosaghoz csak a maga is nagy kamasz letet tagitotta ki.

Ha azonban ket ember kozosen alberletbe megy,akkor bizony gazdalkodni kell a ket fozetesbol, beosztani. Fizetni az alberleti dijat, rezsit, telot, beosztani a hazimunkat mosni fozni takaritani bevasarolni es ha nyaralni akarnak menni arra sporolni. Nincs cseled aki helyettuk ezt megtegye. Tehat ilyen ertelemben sokkal onallobak mint akik otthon igazi mamahotelesek.

Miért kell 40 éves korodig otthon lakni? Nos..mire összespórolsz 10-15-20 milliót az bizony nem egy-két év...és gondolom nem akarsz egy banktól függeni azért hogy hitelt vegyél fel. :-D

Más az igényszintünk. Szerintem gázabb ha valaki a szüleitől függ mint az aki a párjától, de ha neked megfelel a forever alone életstílus akkor hajrá.