Miért baj, ha én másik kenyeret akarok enni?

29, felelősséggel tartozni nem azt jelenti, hogy ugrálsz, ahogy fütyül a gyerek. Igen, nyilván az ember figyelembe veszi a kéréseit bizonyos határok között.

De ez nem az a kategória.

#29

Ez annyira beszabályozás, mint hogyha a nő citromos tisztítószerrel kezdi takarítani a vécét az eddigi fenyős helyett.

Nulla gyakorlati következménye van a kérdező számára. Neki ugyanúgy van kenyér meg tiszta vécé.

A házi kenyér olcsóbb, garantáltan friss, adalékanyagoktól mentes. De aki csinálja, az inkább azért csinálja, mert az elkészítése örömet okoz neki, egyfajta hobbi. Ha az a kenyér is ugyanolyan és finom, akkor hadd süssön. Mert ez nem arról szól, hogy azteszitekamiténmondok, hanem arról, hogy sütögetni vágyik, és ha már megsütötte otthon, amit amúgy is esznek, akkor tény, hogy felesleges ugyanazt megvenni a boltból.

A kérdező helyében nekem annyira mindegy lenne...

A nő, mint a kérdező apjának a választott párja, megpróbálja valamennyire otthon érezni magát, és ez bőven a jogos kereteken belül van, mert senkinek nem okoz gyakorlatilag semmi változást. Tetszik vagy sem, lett neki is minimális joga az új otthonában. Lehet, hogy még egy polcot is kap a fürdőszobában! Pedig neki eddig nem volt ott a tusfürdője, és most mindenkit arra kényszerít, hogy hagyjon helyet a tusfürdőjének!

A kérdésből inkább az jön le, hogy a kérdezőt az is zavarja, ha a nő levegőt vesz, mert ésszerű kifogást nem tudott ellene felhozni. Csak ne nyúljon semmihez, ne csináljon semmit, húzzon innen! Abból a kenyérből nem fog enni, mert ő csinálta. Nehogy azt érezze, hogy egy pillanatig is elfogadja. Nincs helye itt! Tipikusan a bármit tesz, bármit mond, csakazértsem jó (még akkor sem, ha valójában az) hozzáállás. Ahogy többen is írták, ez nagyon távol áll a felnőttestől.

Nem kezelem én úgy a fiatalokat, hogy "kuss a neved", csak elvárom tőlük is a normális hozzáállást és a logikát. A kérdező legyen képes felismerni és megfogalmazni a valódi problémáját, ne a hülye kenyéren lovagoljon, hogy ő azért sem eszik belőle, mert ez egy mondvacsinált ügy. Valamint legyen tisztában vele, hogy ez nem csak az ő élete, hanem az apjáé és a párjáé is, és erre tekintettel kell lennie éppúgy, ahogy nekik is az övére.

Ha elkövetett valamit az a nő, ha van benne valami zavaró, akkor beszéljen arról. Ha nővel nincs is baj, csak a kérdezőnek rosszul esik, hogy bekerült valaki a családba, vagy mellőzve érzi magát, akkor pedig beszéljen arról, és kérjen több apa-lánya programot vagy akármit, amit szeretne, de ne a nyamvadt kenyér körül csapjon ilyen nyilvánvalóan átlátszó...khm...*tudodmit*.

Én apád helyében vettem volna neked kenyeret, edd b+, amibe a pék beleveri viccből, patkányok rohangálnak rajta a raktárakban, összefogdossa minden türhős a kezével a boltban, tele van szar tartosítószerekkel, edd csak!

Hülye vagy, de majd felnősz, aztán bánni fogod, hogy amikor lehetőséged lett volna friss házikenyeret enni a fos bolti helyett, akkor nem ettél, mert buta voltál.

És amúgy az a baj azzal, eeeemondom neked, hogy demonstartive nem eszel a kenyerből, hogy ez nem egy konstruktív hozzáállás. Hanem szemetkedés, és aki a saját apjával szemétkedik ok nélkül, az egy kis p&cs@, mint te. A kis p&cs@kat pedig nem szeretik. Ennyi. Szóval, ha ezt a genyózást sokáig folytatod, akkor egyetlen emberrel fogsz kib@sz@rintani, mégpedig magaddal. El fogod érni apádnál, hogy meggyűlöljőn, pont, amitől a legjobban félsz. :)