Lassan én is kezdem elhinni amit beszélek?

Jó, hát akkor cseszd el az életed.

17 évesen nekem sem volt még pasim, túléltem ;)

17 évesen még nem is nagyon kell komolyan venni egy pasit sem:) Akkor még legyen fontosabb a tanulás meg a karrier:)

Mi van, ha neki így jó? Akkor nem cseszi el. Én se "élek", nem megyek sehova cak ritkán, de van barátom, és jól érzem magam.

Nem akar pasit, se gyereket. Most képzeld el, hogy mi lesz amikor már 50 év fölött lesz. Egyedül ülhet otthon... Tisztára jó élet, gondolom te is ilyet akarsz... Látni, hogy minden barátod megtalálta a szerelmét, te viszont csak sóvárogsz utána, mert neked a társadalmi kapcsolatok helyett a karrier fontosabb volt. Pedig a középiskola erre is nevel, hogy tudj érintkezni a többiekkel. Nem kell minden hétvégén leinnod magad, sőt, én nem is iszok. Szerencsére ez a gondolkodás változni fog, ez biztos.

17 evesen meg nagyon fiatal vagy. En sem akartam annyi idosen baratot. Nem egyformak az emberek, nem kellene fennakadniuk ismeroseidnek ezen. En epp, hogy komolytalannak tartom azt, aki nem megfelelo korban kezd el ismerkedni. Sokan huszonevesen mar kiegettek lesznek. Neked az iskola, tanulas legyen az elso, ha valamit el akarsz erni. Emellett lehet a fiukkal foglalkozni kesobb is. Semmirol nem fogsz lemaradni, de ha nem tanulsz, akkor el tudod nagyon szurni az eletedet. En rengeteg embert ismertem, akik utolag megbantak, hogy nem tanultak. Nem kell burokban elni, de a tanulas nagyon fontos a te korodban.