Miért akkora probléma, ha a férjem marad otthon a gyerekkel?
A családunk ki van akadva azon, hogy nem én maradok otthon a gyerekkel 2 éves koráig, hanem a férjem.
Az elmúlt 1 hónapban másról sem szól a családi összejövetelek (mind a két oldalról), hogy felelőtlen dolgot művelünk.
Szerintük a lányunk nem fog elég szeretett kapni és az érzelmi kötődése sem lesz olyan, mint a normális gyerekeknek.
Mi nagyon sokat rágódtunk ezen, de anyagilag úgy jönnénk ki jobban, ha én dolgoznék a szülés utáni 2.-3. hónaptól.
Ezt viszont a rokonság nem érti meg, mert szerintük:
"A nőnek otthon a helye a háztartásban!".
Na, én erre nagyon berágtam és eléggé hozzájuk vágtam 1-2 mondatot, amit talán nem úgy kellett volna, de nem vagyok sem rabszolga, sem 18. századbeli, stb..
válasza:A gyereknek egyébként az természetes, amihez hozzá van szokva.
Ha az anyjának nincs lába, akkor ő azon fog elcsodálkozni, hogy másoknak van.
A társadalomnak "természetes" (=megszokott, berögzült), hogy az anya van otthon, nem a gyereknek.
Amúgy én is imádtam apámmal lenni, már babaként is. Azon röhögtek, hogy némi kaja reményében harkályként végigkopogtam a mellkasán, aztán pofákat vágtam, mert a mellkasszőrét ettem :)
Szóval egy baba pont ennyire tud különbséget tenni a két nem között.
válasza:Nem olvastam végig minden választ.
Nálunk is itthon marad a férjem, igaz, akkor már nagyobb lesz a gyerek. Mi anyagilag így ugyan rosszabbul járunk, de egyrészt így hamarabb vissza tudok menni dolgozni, másrészt a férjem is szeretne itthon lenni a gyerekkel. 3-5 hónapot lesz itthon vele, függően attól hogy hogyan alakul a bölcsödei beszoktatás.
A 2-3 hónapot én is korainak tartom. A tgyás végét nem tudjátok megvárni?
De nem hiszem, hogy bármi baja lenne a gyereknek vagy hogy a férjed ne tudná ellátni :-) Csináljátok úgy, ahogy nektek jó :-)
válasza:Örülök a sok támogató válasznak. Most vagy az átlagnál normálisabban gondolkodó emberek járnak ide, vagy mégsem vagyunk olyan elmaradottak, mint hittem.
Kérdező: Persze, hogy nem probléma, sőt! Úgy csináljátok, ahogy nektek a legpraktikusabb.
Eléggé megoszlatta a kérdésem az ittenieket is, ahogy látom, de azért egymásnak ugrani nem kell.
Végig olvastam minden hozzászólást és köszönöm is szépen őket!
Van pozitív és negatív oldala is ennek a történetnek, mint minden másnak.
Sokszor átrágtuk már, hogy hogyan lenne jobb. Tervezett gyermek, szóval nem becsúszott.
Lakáshitelünk van, amiből még 4 milliót kell visszafizetni. Nem vagyunk fiatalok, így a gyerekvállalással sem tudtunk/akartunk várni. Egyébként sem bántuk meg, hogy lesz egy gyermekünk.
Az én keresetem 450ezer forint. A páromé alig 120ezer (pedagógus).
Ha én maradok itthon TGYÁS ugye 6 hónapig + 1,5 év GYED (max. gyed), akkor biztos, hogy nem jövünk ki anyagilag.
Szóval, értitek?!
2-3 hónapig biztos itt maradok, de ha kell a felépülés miatt (császár lesz, mert a szívem nem bírja a kiképzést), akkor tovább is, de max csak 6 hónapig (TGYÁS).
Szoptatás egyenlőre nem megoldott még. Ugyan képes lennék rá, hiszen nő vagyok és van két mellem, de a gyógyszer, amit szedek a szívemre, amiatt nem engedett a szoptatás.
Szóval, egyenlőre 90%, hogy tápszerrel kezdi a gyermekünk az életét. Én nem tartom ezt kötelező rossznak. Ahogy írták itt is, sok gyermek felnő tápszerrel.
Valóban nálunk is rögződött eszme az, hogy a nőnek a konyhában a helye!
A párom szerencsére rengeteget segít. Nálunk a háztartási feladatok is megosztottak, így a gyereknevelés is ugyan úgy megosztott lesz.
Egy apuka is tudja úgy szeretni a saját vérét/gyermekét, mint egy anyuka. Legalábbis én így gondolom.
A húgomék két gyermeket nevelnek. A sógorom egyszer sem volt otthon a két gyermekkel, de minden perc szabadidejét velük töltötte. Hazaért a munkából és már ment is a picikhez. Együtt aludtak, játszottak, ettek. Nem volt olyan, hogy "most nincs kedvem, nem érek rá!".
Tisztában vagyok azzal, hogy a gyermekünk először hozzám fog kötődni, hiszen engem érez, engem ismer. Csodálatos érzés amúgy is egy magzattal együtt élni 9 hónapig. Sosem fogom megállni, hogy ne sírjak. Most is könnybe lábad a szemem, ha csak rá gondolok, pedig még meg sem született.
Én érte élek és dolgozom. Én neki szeretnék olyan világot, amiben nem kell napról - napra élnünk.
És emiatt én egy cseppet sem fogom kevésbé szeretni.
válasza:Különben miért jön mindenki ezzel a szoptatással? Fejni nem lehet?
Ahol meg az a probléma, hogy "cicifüggő" a gyerek (főleg, ha már nagyobbacska), nos, arra csak azt tudom mondani, hogy nálunk én szabom a kereteket, nem a gyerek. Ha arról van szó, hogy el kell mennem dolgozni, akkor el is megyek dolgozni. Bár én igyekeztem nem rászoktatni olyan dolgokra, amikkel magamhoz kötném úgy, hogy senki ne tudjon engem helyettesíteni.
Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretem, de egyrészt pont emiatt fontos volt, hogy neki se legyen szenvedés, ha valami miatt fél napig nem lehet velem, másrészt bocsássa meg a világ, de már kisebb korában is szerettem, ha néha-néha gyerek nélkül is kidughattam az orrom otthonról.
válasza: válasza:28-as vagyok. Persze, ha ilyen egészségügyi gondjaid vannak, akkor nyilván más a helyzet. A tápszer sem az ördögtől való.
Ha nektek úgy jobb anyagilag, akkor biztos meg tudjátok oldani zökkenőmentesen a dolgot. Attól, hogy nem leszel a babád mellett 24 órában, még nem leszel rosszabb anya, mint bárki.
Előbb utóbb elfogadja a család is a dolgot. Megbékélnek, ha már megszületett a pici és látják, hogy minden flottul megy. Addig meg tépheted a szád, ha olyanok úgyis elengedik a fülük mellett.
válasza: válasza:Kérdező: Én teljesen egyetértek veled, de egy mondat szemet szúrt:
"Én érte élek és dolgozom. Én neki szeretnék olyan világot, amiben nem kell napról - napra élnünk. "
Ne csak érte dolgozz, hanem magadért,a párodért, a saját boldogságodért is. Sokan esnek abba a hibába, hogy kizárólag a gyerekeikért élnek. Persze, a gyereknevelés gyönyörű dolog (és áldozatokkal is jár), de nem az élet egyetlen értelme. Később a gyereknek sem lesz jó ha a szüleinek nincs saját életük, és az ő boldogságától függ a szülőké is. ez nagy lelki teher! Bocsi, ha nem így értetted, de nekem ez jött le a szövegből, és kikívánkozott belőlem ez a pár gondolat. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!