Szerintetek mit csináljak vele?

Hát, szegénykém úgy látom, a nagyi az egész családot "neveli", nem csak téged. Én a helyedben a következőt tenném. Menj el hozzá, végezd el szépen a feladataidból azt, ami belefér kb. 2 órába. Utána nagyon nyugodtan, és nagyon kedvesen mondd azt " Mami én most elmegyek, mert megbeszéltem a barátnőimmel, hogy fagyizunk egyet, és elmesélik, hogy ki merre nyaralt. Holnap jövök majd. Elviszem a könyvemet, otthon még belenézek egy kicsit." Mosoly, puszi, lelépés vita nélkül. Ha bármit mond, kedvesen mosolyogva válaszold azt, hogy holnap majd megbeszélitek. Olyan bűbáj, és udvarias légy, hogy még csak álmában se jusson eszébe felhívni apádékat, hogy pimasz voltál, vagy összevesztetek. Vagy ha fel is hívja őket, ne mondhasson ilyet. Ezt az egész "jelenetet" 5 perc alatt le lehet játszani. Ha félsz, vagy szorongsz attól, hogy mi lesz, nyugodtan gyakorold magadban, mit és hogyan fogsz mondani. Szépen, kedvesen és nagyon határozottan add elő a mondókádat. És ha egyszer elindultál, ne állj le sem beszélgetni, sem vitatkozni.

A szerencsés az lenne, ha tényleg meg tudnál beszélni legalább egy fagyizást. De ha nem jön össze, akkor sétálj egyet, és örülj neki, hogy végre az történt, amit te akartál. És innentől kezdve, legyen ez a menetrend. 2 óra nagyis tanulás után határozott, kedves búcsú, és távozás. Nem tudom a szüleiddel mekkora "csatákat" kell vívnod? De szerintem a legokosabb, ha nekik is röviden, kedvesen mondod el ugyanezt. A szünidőből nincs már hátra egy hónap sem. Nagyon kedves a nagyitól, hogy ennyire szívén viseli a sorsodat, de szeretnél a barátaiddal IS találkozni néha, pihenni, lustálkodni IS időnként, ha lesz rá még alkalom strandolni, nem csak tankönyvet olvasni, zenét hallgatni, filmet nézni...IS. Csupa olyasmit, amire szeptembertől már nagyon kevés időd lesz megint.

Bocsi, hogy ilyen szájbarágósan írtam le. De úgy látom, a módját sem nagyon tudod, hogy lehet(ne) ilyen helyzetet kezelni úgy, hogy ne legyen belőle veszekedés, büntetés.

Szia!

Nagyon igaza van az utolsó előtti hozzászólónak. Annyit tennék még hozzá, hogy ha már valameddig eljutottál ezzel a módszerrel, és a nagyid is engedékenyebb/ jobban meg lehet vele beszélni, mindenképpen ülj le vele, és győzd meg arról, hogy nem kell ahhoz 5 órákat tanulnod, hogy jó legyél. Mindenkinek megvan a saját kapacitása. Van, aki 5 perc alatt képes megtanulni egy verset, van akit 3 napon keresztül nyüstölnek, és sehogy sem sikerül neki.

Egyébként az én szüleim hasonlóak abból a szempontból, hogy "egy jegy van, az ötös, a többi nem jegy". Még úgy sem, hogy az orvosi egyetemre készülök biológiából és kémiából, de még földrajzból is ötösnek kell lennem. Mindig azt mondogatják: "mert megvan rá a kapacitásom." És igazuk is van. Van idő, de ez tényleg nem állapot, hogy nyáron tanultassanak. A legokosabb emberek sem tanulnak állandóan...

Sok szerencsét!

17/F

Mennyire idióta itt egy-két ember. Ha veletek valaki ezt csinálta volna anno, mélységesen ki lettetek volna borulva.

Kérdezőnek:

A szüleid nem hiányolnak otthon? Ez sincs szerintem rendben. Egy gyermeknek a szülei mellett a helye, főleg még ilyen korban. Sajnos a mai nagyszülők nem tudtak haladni annyira gyorsan a korral mint kellett volna. Ülj le a mamáddal beszélni, légy nyugodt, még ha ő ideges is, és magyarázd el neki hogy neked ez így nem jó, hogy bízzon benned egy kicsit, és legalább adjon egy esélyt hogy egy kicsit a magad ura legyél, hiszen ebben a korban már igenis szükség van erre. Ha mindezek ellenére is összevesztek, akkor lehet hogy érdemes lenne várni, másnap nem menni és bocsánatot kérni, hiszen ezzel csak erősíted benne, hogy igaza volt. Ha nem lát pár napig, talán rájön, hogy ezzel csak elmar magától. Sok szerencsét!