Hogyan lehet ezt kibírni anyagilag/lelkileg?
Nagymamám beteg, két éve szinte teljesen magatehetetlen, ágyhoz kötött, hullámzik az állapota, néha javul, de sajnos mostanában egyre rosszabb.(Nagypapám évekkel ezelőtt meghalt)
Szüleim elváltak, anyukám nemrég munkanélküli lett, így ideje végül is van, de mind anyagilag mind lelkileg a végét járjuk.
Amikor erről beszélek a barátaimnak, mind azt mondják, ez mindenkit megvisel, de kötelezettség.
De tényleg ennyire rámegy mások élete is? Az egész család együttvéve nem tud annyit segíteni neki, amennyit kellene. Volt ápoló Erdélyből, de lopott, hazudott, úgyhogy több nem lesz. Most hivatásos ápoló van mellett, de óránként 1000 FTért, amíg anyukám a napi dolgokat intézi, mert abból is annyi van. Soha nem ül itthon tétlenül! A félretett pénz vészesen fogy, ha végre anyukám találna újra melót, akkor még többször kéne az ápolónak jönnie, elvinné az egész fizetését.
Tényleg az egész család nem bírja se anyagilag se lelkileg ezt az állapotot tovább.
Mindeközben nehogy azt higgyétek, nem szeretjük, mert akkor nem ezzel ment volna el az utóbbi 2 évünk. De egyszerűen beleőrülünk a szenvedéseibe, és tönkretesz a tehetetlenség, és a lehetőségeink is fogynak a pénzzel együtt.
Mások is voltak ilyen helyzetben?
Hogyan vészeltétek át?
Egy még otthon lakó, végre dolgozó 24 éves.
válasza:Próbáljatok meg a háziorvoson keresztül segítséget kérni az önkormányzattól, nekik is van olya nővér aki legalább egy nap egyszer kimegy és segít az ellátásban. Ha nem is megoldás teljesen, de segítség és ezért nem kell fizetni. Próbáljátok meg.
Ha pedig lakást akartok eladni, nem nagyon érdemes felújítani, mert nem fizetnek többet érte. Mi teljesen lelakottan adtuk el a lakásunkat, és nem volt gond, mert a saját izlésük szerint újították fel.
Az én apukám két évig volt beteg, ő az utolsó fél évben már ki sem mozdult a lakásból, nem akart találkozni senkivel, rossz volt végignézni, ahogy tönkrement, ma sem hevertem ki. Úgyhogy tudom mit éreztek. Sok erőt kívánok!
Jön valaki az önkormányzattól, de hát max annyiban segít neki, hogy lefürdeti, aztán megy is. És sajnos mi sem szeretjük őt, de hát ez van.
Az a baj, hogy ahogy épül le nagymamám, úgy szűkül is be az agya, nem gondol ő már semmit, főleg a saját fájdalmán kívül.. kérni se kér (bárcsak újra osztogatná a feladatokat, mint régen.. :))
Nemrég már megpróbálta megölni magát gyógyszerekkel, Hála Istennek nem sikerült neki! Nem tudom, fel tudnánk-e valaha dolgozni, ha így érne véget az élete. :( Akkor csak úgy lábalt ki belőle, hogy tényleg 24 órán át fogtuk a kezét, bíztattuk, stb.
Köszönöm a segítő javaslatokat. Sajnálom, hogy ennyien keresztül megyünk ezen. Azt hiszem ez életünk eddigi legnehezebb időszaka. Túl vagyunk egy váláson, Nagypapám halálán.. De azt sikerült "normálisan" átvészelni. Itt viszont elértük a mélypontot, és furcsa nekem, hogy ennek a családi nehézségnek még sincs akkora fenék kerítve mint a többinek. (Vagy csak még nem jutott el hozzám)
(Nagyon súlyos csontritkulása van, 4 csigolyája tört el, több orvosi műhibát túlélt, többet nem fekszik kés alá 72 évesen, ez biztos)
válasza:Nem akarlak megbántani, de elég visszás a helyzet. Ha meg akarta ölni magát, akkor biztos olyan fájdalmai vannak, amiket már nem bír elviselni, és talán valamilyen szinten nem is akar nektek ennyi gondot okozni. Téged megvisel ez a helyzet, de megviselne ha elmenne. Itt nem lehet mit mondani.
Nem bírjátok a vele járó gondokat, így tényleg az otthon lenne a legjobb megoldás! Talán az elején rossz érzés lenne nektek, neki is, de hosszútávon az egyetlen járható út! Látogatni könnyebb lenne, több órára is, mint folyton gondoskodni róla, ő pedig folyamatos felügyelet alatt lenne és az otthonban lenne társasága! Hiszed vagy sem, az neki is jót tenne!
válasza:megértelek.és tényleg nagyon sajnálom,de nem mehet rá az életetek.
előttem játszodott le egyik unokatestvérem(elég távoli,mármint anya uncsijának a gyereke)nagymamájának a szenvedése.cukros vt és levették a lábát.uncsim anyuja otthon maradt ápolásin (havi 20ezerért).közben megérkezett a kisunokatesóm.a néni otthon tolószékben,a gyerek a kiságyban hol az egyiknek hol a másiknak ugrani.ráadásul a néni elég makacs volt.a végén agylágyulást is kapott,amiből felépült de a fél oldala lebénult.szóval még nehezebb volt.otthonba nem tudták rakni,mert a nyugdíj nem vt elég és ők már nem tudtak volna annyit hozzátenni amennyi kell.így maradt ez az ápolási.tavaly meghalt a néni (közel 6-8 évig élt így).az unokatesómék 4esben a szüleikkal most nyáron vtak először nyaralni.addig mindig csak az apjukkal strandon,meg néha pár órát vhol az anyukájukkal.mert nem vt ki ápolja.jah és az anyuka 36 éves és csontritkulása van és gerincfájdalmai a néni emelgetés miatt (a néni közel 100 kg vt).
szóval probáljátok meg vhogy az otthont,mert nem lesz így jó vége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!