Hogyan lehet ezt kibírni anyagilag/lelkileg?
Nagymamám beteg, két éve szinte teljesen magatehetetlen, ágyhoz kötött, hullámzik az állapota, néha javul, de sajnos mostanában egyre rosszabb.(Nagypapám évekkel ezelőtt meghalt)
Szüleim elváltak, anyukám nemrég munkanélküli lett, így ideje végül is van, de mind anyagilag mind lelkileg a végét járjuk.
Amikor erről beszélek a barátaimnak, mind azt mondják, ez mindenkit megvisel, de kötelezettség.
De tényleg ennyire rámegy mások élete is? Az egész család együttvéve nem tud annyit segíteni neki, amennyit kellene. Volt ápoló Erdélyből, de lopott, hazudott, úgyhogy több nem lesz. Most hivatásos ápoló van mellett, de óránként 1000 FTért, amíg anyukám a napi dolgokat intézi, mert abból is annyi van. Soha nem ül itthon tétlenül! A félretett pénz vészesen fogy, ha végre anyukám találna újra melót, akkor még többször kéne az ápolónak jönnie, elvinné az egész fizetését.
Tényleg az egész család nem bírja se anyagilag se lelkileg ezt az állapotot tovább.
Mindeközben nehogy azt higgyétek, nem szeretjük, mert akkor nem ezzel ment volna el az utóbbi 2 évünk. De egyszerűen beleőrülünk a szenvedéseibe, és tönkretesz a tehetetlenség, és a lehetőségeink is fogynak a pénzzel együtt.
Mások is voltak ilyen helyzetben?
Hogyan vészeltétek át?
Egy még otthon lakó, végre dolgozó 24 éves.
válasza: válasza:Másokat is ugyanúgy megvisel ez a helyzet. Nem tudom van e lehetőség rá, de ha igen érdemes lenne a kórházat igénybe venni. Mondjuk azt sem tudom mi a betegsége, így nem biztos hogy befektetik.
Apukám a halála elött szintén ápolásra szorult, és őt befektették, de ő daganatos beteg volt, nagy fájdalmakkal. A végén már állandóan be volt lőve, és még úgy is jajgatott. Itthon ezt nem tudtuk volna megoldani, mert nem is válthattuk volna ki a gyógyszereit.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Nem azt írtam, hogy nincs sok ideje nagymamámra, mert napjai nagy része csak és kizárólag nagymamámmal kapcsolatban megy el. De ez nem mindig azt jelenti, hogy mellette ül. Pl nagymamám lakása Győrben van, azt próbáljuk felújítani meg eladni, ez is sok utánajárással, Győrbe utazással jár.
És azt is írom, hogy úgy érezzük, minket EXTRÁN megvisel az ellátása. Ha mondjuk 4 órán át én vigyázok rá, tuti hogy utána semmire nem lesz erőm és kedvem se, mert 2szer ágyat húzok, pelenkát cserélek, fél órát könyörgök, hogy egyen két falatot, stb.. Ezt mi egyszerűen nem vagyunk képesek folyamatosan csinálni. És azért Hála Istennek anyukámnak is van élete, amit már nagyban feláldozott az utóbbi időben..
Az a baj, hogy nagymamám megölné magát egy otthonban. Ő életében is csak addig volt boldog, amíg a családja a nap 24 órájából legalább 12-ben nála volt. Sajnos ez sosem volt megoldható.. :(
válasza:Hasonló helyzetben voltunk mi is. Apukám december elején meghalt autóbalesetben. Anyagilag és lelkileg is a padlóra kerültünk. Ehhez hozzájött még az is, hogy a nagymamám pont azokban a napokban lett ágyban fekvő beteg, sajnos három hét múlva, pont karácsony előtt meghalt ő is. Anyukámra szakadt a kötelesség, hogy ápolja az utolsó időkben, miközben apukám ügyeit intéznie kellett. Senki nem segített, olyan jó rokonaink vannak...
Sajnos nagyon jól tudom, milyen érzés ez. A mai napig álmodok mamával, nagyon szerettem őt, ő volt a legjobb barátnőm, mindig meghallgatott és jó tanácsot adott.
Keressetek neki egy otthont, ahol gondját viselik.
válasza:"Az a baj, hogy nagymamám megölné magát egy otthonban. Ő életében is csak addig volt boldog, amíg a családja a nap 24 órájából legalább 12-ben nála volt."
Ezt nem értem.. és attól boldog, ha tönkremegy az életetek? Nem hiszem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!