Működhet így az együtt élés?

Na, ez egyre szebb lesz :-))))

-A párod apja mártírkodik meg bűntudatot kelt a fiában???

Ő KELT BŰNTUDATOT ABBAN A GYEREKBEN, AKIT KVÁZI ELHAGYOTT?

Nem érzitek, hogy ez milyen undorító?

-A párod elköltözött a nevelőszüleitől és ment az apjához.

Hogy hova ment???!!

Nem az apjához ment, hanem a saját tulajdonába, amihez az apjának a világon SEMMI köze, tekintve, hogy az ingatlanra a nevelőszülők hozták össze az anyagiakat, ő meg él benne, mint Marci hevesen, a tetejébe zsarol és mártírkodik. A hapsi minden plusz infóddal egyre pofátlanabbnak tűnik a szememben.

Csak mosogasd el utána nyugodtan a két hetes penészes tányérokat...gyönyörű egy alak lehet, mit csinál, h nem ér rá kitakarítani a disznóólját??

De ne csodálkozz, ha aztán az ilyen alakok semmibe vesznek, nagyon fiatal vagy még, azért vagy vele ennyire naiv, de ha ott fogsz lakni, majd kinyílik a szemed, csak későn :-(.

-A párod sincs ott (a tanyán) soha, nem érted, miért akarja, hogy te ott legyél.

Ez meg már egyenesen döbbenetes és elkezdeném kicsit a páromat is nyitottabb szemmel figyelni.

Nehogy aztán a vége az legyen, hogy te majd eltemetkezhetsz ott az állatok meg a kert közt, rendszeres időközönként takaríthatod a párod apja után a mocskot, pihenésképp meg elláthatod magatokat meg a saját háztartásodat. (csak egy detail: ha már főzöl, főzhetsz persze a papára is, akinek ez persze tökéletesen természetes lesz majd és annyi sem lesz érte, hogy köszönöm)

Én ezt nagyon meggondolnám a helyedben, Kérdező. Szimpi vknek tűnsz, kívánom, hogy ne járj így, ahogy fentebb vázoltam.

Miből újítanátok fel a kis házat és építenétek mellé egy új házat is???

Szerintem ha már most ennyire beleszól az apja mindenbe, akkor ez csak rosszabb lesz, ha odaköltöztök.

Én tuti nem ölnék bele egy csomó pénzt olyanba, ahol majd rosszul fogom magam érezni.

nekem egyáltalán nem zavaros, Kérdező, sőt, örülök, h belekérdezgettem, így azért kiderülnek a dolgok.

Magyarul a nevelőszülök magukhoz vettek egy Árvácskát, felnevelték ugyan, de cserébe valószínűleg hajtották, mint a lovat, meg dolgoztatják most is, ahogy csak tudják és ebbe a helyzetbe akarnak téged is beszoktatni.

(A nevelőszülök és az apuka vhogy rokonságban vannak? Vagy hogy jött ez már össze?)

A párodnak nem tűnik fel, amit csinálnak vele, mert ebben nőtt fel, neked azonban, aki kívülálló vagy, szólnak a vészcsengők és nagyon helyesen. Látod magadat 5 év múlva közöttük? Hogy hogyan fogsz élni, milyenek lesznek a mindennapjaid?

Sajnos ez egy nagyon mérgező kapcsolat, mindehonnan, Sajnálom a párodat, mert tény és való, hogy a nevelőszülők felnevelték, de ott a másik oldal, hogy kosztért,kvártélyért volt ingyen munkás.

De akkor is tartozik feléjük és ezt a fejéhez is fogják csapkodni, ahányszor csak menekülni akarna. Söt, szerintem máig meg is kapja, természetesnek tartja, azért nem is tűnik fel neki a pofátlan apja undormány viselkedése. Az az ember valóban úgy érzi, hogy bármit is követelhet a vér szerinti fiától?

Szerintem itt egyetlen, épkézláb, számotokra előnyös, élhető megoldás van: menekülni, amilyen messze csak lehet. Külön, egyedül életet kezdeni, mindenkitől távol, amennyire csak lehet, mert ez a közeg maximálisan ki fog benneteket használni, facsarni, mindig lesz ütőkártyájuk a pároddal szemben, amivel sakkban tarthatják.

Én nem kérnék ebből az életből.

Elárulom: nem fog működni és nem is szabad ilyen helyzetbe beletáncolni!

Ez a "nem akarok albérletre költeni" szöveg ez annyira jó, hogy én is bedőltem neki anno,. Anyósék mellé költöztünk egy házacskába, úgy ,hogy én még jóban is voltam velük, nem voltak előtte problémásak.

Hát kb. 2 hónapig tartott a nagy boldogság, utána elszabadult a pokol!

Amíg előtte csak megköszönték, ha kedvességből eltakarítottam utánuk is a mocskot, akkor már hirtelen feladatom lett és el voltam hordva minden szemét lustának, ha nem mentem át munka után még hozzájuk is takarítani. Persze hülye nem vagyok, nem mentem... ment is a szövegelés éjjel-nappal.

Anyós rákapott, hogy kifigyelje minden mozdulatomat. Egész nap hívogatott telefonon, mert a házba már nem engedtük be. Szó szerint zaklatott.

2 évet kellett kihúznom ott, mert a párom csak nem akart költözni, nekem meg nem volt hova. Annyira tönkrementek az idegeim, hogy a kórházban kötöttem ki. Akkor és ott megmondtam a páromnak, hogy én még a héten költözöm albérletbe, vagy jön, vagy nem.

Szerencsére jött és azóta aztán tényleg nem tudunk félretenni, mert pánikbeteg lettem és súlyos üldözési mániás. Munkaképtelen lettem. Remélem megérte mindenkinek :D

Szóval kérdező, halál komolyan mondom, ne menj bele ilyenbe, m ert te fogod a rövidebbet húzni! Nálatok már most gondok vannak, pedig még oda se költöztél, mi lesz, ha kiszolgáltatott helyzetbe kerülsz?