Ti mit tennéteka helyemben?

Másrészt ne olvass a soraim között azt amit nem írtam. Hol írtam, hogy tapasztalt anya vagyok? Azt írtam, hogyan reagálnék, ha egy 17 éves kislány elkezdene a saját házamban kiosztani arról, hogy mi a védekezés, és számonkérne, csak azért mert uram bocsá, a kiskorú gyerekemtől és barátnőjétől megmertem kérdezni, hogyan védekeznek. Természetes, hogy egy szülő aggódik. Persze, lehet nem a legjobban csinálja, ahogy teszi, lehet nem tudja megfelelően tálalni az a szülő, de féltés és tehetetlenségérzés van mögötte és órási szeretet. Ezt tudom nagyon megérteni, Te pedig ezt nem.

Másrészt ne akarjátok nekem bemesélni, hogy 17 évesen nem jött-ment kapcsolatról beszélünk...persze még akármi lehet belőle, akár egy nagyon szép, hosszú házasság is, de ne beszéljünk már tartós kapcsolatról, anyósról, apósról.

Egy kapcsolatnak megvannak a fázisai, amiket át kell élni (nem pedig pár hét alatt a közepébe ugrani tizenévesen).

A tizenéves párkapcsolatnak is megvan a szépsége, pontosan az, hogy felkészítsen, mintákat, szerepmodelleket adjon, a majd felnőtt párkapcsolataink sikerességéhez, de ez nem kell feltételezze a szexuális kapcsolatot 1-2-3 hónap után.

Én ezzel befejeztem :)

lehet hogy ebből neked végzettséged van de hogy ezt csak könyvben ismered az is biztos. Először is hol normális az a viselkedés, hogy újra megújra mantraként mondják, hogy ugye védekezel, mert a lány biztos ilyen meg olyan. Ez már itt nem stimmel mert a gyereked párját nem szóljuk le (már csak azért sem mert ez pont nem űzi el a problémás kölköt)

a másik, oké bensőséges kapcsolat a párommal ezt kitalálni,de tapasztalat híján a párom bizonyos dolgokban nem tud segíteni lévén ő nem tapasztalt a nőiesség terén és ott állok hogy oké már élvezzük egymás társaságát de biztos menne jobban is és jó lett volna kipróbálni más személyiségeket is és tapasztalatot cseréltünk volna, jobban kiteljesedhettem volna.

És végül neked ez semmilyen kapcsolat mert nem évekig szól,de kell a tapasztalat szerzés, honnan tudja a 17 éves milyen partner kell neki ha nem deríti ezt ki, hány olyan házasság van ahol szűzien lépnek a házasságba és nem értik mi nem klappol egymással hisz lelkileg megértik egymást:D

és végül honnan tudod mióta járnak egymással.

Osztod az észt mert könyvből tanultad,de tapasztalat nulla.

# 21

Ha már szóvá tetted valakinek, hogy ne olvasson a soraid között olyat, amit te nem írtál, lenne egy olyan észrevételem azzal a megjegyzéseddel kapcsolatban, hogy:

"férjem körberöhögné azt a 17 éves kislányt, aki engem akar nevelni egy "óvszer" kíséretében. Két szóból tennélek helyre", illetve "egyáltalán nem vagy abban a helyzetben, hogy számon kérd "anyósodat".

A kérdező mindössze annyit írt, hogy "egy óvszer kíséretében megbeszélem ezt velük az asztalnál".

(Szerintem kifejezetten rossz ötlet részéről ilyen előzmények, és ilyen szülői hozzáállás mellett erről velük beszélgetnie, ettől függetlenül, amit írtál - "nevelésről", "számonkérésről", - szerinted mennyire tárgyilagos, torzításmentes interpretációja a "megbeszélem velük" kifejezésnek?

Arra meg szerintem nehéz mit mondani, hogy - ha valóban pár- és családterapeuta végzettséged van - a hozzászólásodban nem higgadt, semleges, ítélkezés menetes hangvételben írsz, és jó szándékkal próbálsz tanácsot adni egy nálad kevesebb élettapasztalattal rendelkező 17 éves kamaszlánynak, hogy hogyan kezelje azt a helyzetet, amiben - szerintem jogosan - emberi méltóságában érzi magát sértve, megbántva, amiért a barátja szülei azt feltételezik róla, hogy meg akarja őt fogni egy gyerekkel, plusz a fiú/férfi édesanyja "mindig piszkálódik, parancsolgat" neki, és kifogásolja, hogy nem mindent az ő szokásainak megfelelően csinál - kioktató és lekezelő hangnemben írsz róla, illetve neki.

"anyósjelölt"

ííígy már érhető a probléma.