Túlgondolom vagy ez így tényleg igazságtalan a szüleimmel szemben?

Jövő héten lesz az esküvőnk, amiről anyós már fél éve tud, ennek ellenére egészen eddig azon hisztizett, hogy nem fog tudni eljönni, mert dolgozik (meg sem próbált szabadnapot kérni már a tavasszal).

Az én szüleim az első perctől fogva mindenben segítettek, ő meg sem kérdezte, aztán a fia fejéhez vágta, hogy "kizártuk a szervezésből".

Ma voltunk nála és végre érdeklődött, hogy kell-e valamit csinálni előtte nap, mondtam, hogy ha van kedve jöjjön díszíteni, ezt a részét itt le is tudtuk.

Na most anyós és a férje is külföldön dolgoznak, az én családom nem túl jó anyagi helyzetben van, ennek ellenére édesanyám nem engedett abból, hogy ő vegye a dekorációt, a virágokat, apám tíz liter pálinkát ad, a lányos házhoz még sülteket is készítenek majd és tényleg sok apróságot, ami azért ha összeadódik nem kis összeg...

Anyós pedig azon van fennakadva, hogy 80 ezer volt a ruhám (mert neki 8 ezer volt, bizony) és, hogy hogyan adhatunk ki 60 ezret vőfélyre, mert az ő idejükben ezt rokon vagy barát csinálta. Nálunk senki sem vállalta és szeretnénk ha jó lenne a hangulat, ezért szükségesnek éreztük, olcsóbban pedig nem találtunk.

Kérdezte, hogy mit szeretnénk nászajándékba és azt kértük, hogy valamennyit álljanak a vőfélyből. Aztán közölte, hogy ők akkor a felét fogják.

Nagyon igazságtalannak érzem ezt azzal szemben, amennyit az én szüleim költöttek erre a napra, annak ellenére, hogy nem kértük tőlük, legalább a fia öltönyét megvehette volna és nem akarok a pénztárcájában kutakodni, kifejezetten rosszul érzem magam emiatt és az látom, hogy a szüleim nehezményezik is, amit valahol megértek.

Tudom, hogy ez miatt nem szólhatok és páromnak sem mondom, csak jól esik kiírni magamból és érdekelnek kívülálló vélemények is.