Az anyósom elrontotta, majd elszerette a kislányom! Mit tehetnék? Adjatok tanácsot!
A kezdetektől fogva nem volt igazán, őszinte, jó a kapcsolatunk. Az anyósom utálta, hogy az egyszem fiát "el szerettem" tőle. Anno amikor össze költöztünk a férjemmel, vagyis amikor el költözött a fiacskája otthonról szó szerint bele betegedett. Sok sírást, gondot éltünk meg akkor is. Részemről én úgy gondolom, hogy a szeretete inkább érdek, mert a fiát erő szeretettel dolgoztatja saját érdekei ügyében. Most mindegy, hogy miért, de úgy élünk, hogy 1 hetet az anyóséknál vagyunk 1 hetet otthon. Amióta a kislányom megszületett, mindig azt hallgattam, hogy ő mennyire szereti az unokáját és, hogy mivel én eleget vagyok vele, amikor náluk vagyunk legalább akkora had legyen, játszon ő vele, ne én. Eleinte ez őszintének tűnt, sőtt még jól is esett egy kis "nyugalom". Mert a kislányom extrém eleven és nagyon igényli a foglalkozást. Egyszerűen nem bír egyedül lenni. Így bele mentem. Hogy mégse csak üljek, ekkor én a házi munkájába segédkeztem. Majd ez természetes, megszokott dologgá vált. Csak, hogy az anyós szó szerint mindent megengedett a gyereknek! Azt is amit nem kellett volna. KB. 10 hónapos korában vettem észre, hogy a gyerek hisztis, hisztérikus rohamai vannak abba a pillanatban amint valami, nem úgy van ahogy azt ő akarja. Így megpróbáltam nevelni, leszoktatni erről. De sajnos nem működött együtt az anyós hiába kértem. Sőtt! Közölte, hogy őt ez nem érdekli, az a dolga a nagymamáknak, hogy elrontsa az unokát, különben is ő nem bírja nézni, hogy a gyerek sír, ezért inkább megenged neki mindent. Ekkor felmerült bennem a gyanú, hogy mi lesz ha én szigorú vagyok és nevelem, ő meg nem és mindent megenged, akkor a gyerek engem fog utálni őt meg szeretni. De mindenki azt mondta, hogy ez hülyeség a gyerek az anyát szereti. Neveljem, irányítsam, mert a gyerek ha már most hisztis később még rosszabb lesz. Mára 13 hónapos, odáig jutottunk, hogy ha nincs jelen az anyósom jön hozzám a gyerek, játszik velem mondjuk úgy, hogy rendesen. De abba a pillanatban, ahogy az anyós meg jelenik a gyerek ugrik hozzá, önfeledt nevetés, kacagás, boldogság látszik rajta. Olyankor engem szó szerint letoly... Ha mind ketten jelen vagyunk gondolkodás nélkül az anyóst választja, vele akar lenni! Ölelgeti a nagyannyát. Ha mégis felveszem sírni kezd, és mutatja, hogy ő a mamához akar menni! Ez egyre jobban idegesít, már már féltékeny vagyok. Fáj a lelkemnek. Felmerül a kérdés őt jobban szereti?
A hiszti nem, hogy javult volna még inkább romlott.
Probáltam ezt megbeszélni az anyóssal, de csak röhög és hárit. A férjem véleménye : te tehetsz róla, biztos anyám igényesebben foglalkozik a gyerekkel mit te. Szokd meg, hogy őt szereti jobban a gyerek.
Mit tegyek? Ha én is megengedek neki mindent újra fog hozzám kellő képen ragaszkodni?
Nagyon szenvedek az érzés miatt. Már az is fel merült bennem, hogy ez egy kitervelt bosszú az anyósomtol! Mit gondoltok?
"Azért vagyunk ott hetente mert a férjemet oda köti a munkája. Ha nem mennénk vele át az anyós portájára akkor kB. Semmit nem lennénk együtt a férjemmel. + non stop bezárva lennénk egy 1,5 szobás panel lakásba."
"Nem mintha itt ez lenne a lényeg, de nem egy hétig nem látom a férjem... Hanem egyáltalán nem látnám a férjem. Mivel egy hétig házon kívül dolgozik, majd amikor jönne a szabad hét akkor az anya portáján dolgozik a műhelyében."
1. Ezek szerint a férjednek nem fontos, hogy veletek legyen, mert ha az lenne, akkor legalábba szabad hetében veletek lenne és nem anyósnál "dolgozna".
2. Attól, hogy panelban laktok, még nem kell egész nap benn ülni, a gyerekkel is mehetsz játszótérre, sétálni, stb.
3. Egyszerüen hazamégy a gyerekkel a saját lakásotokba, a férjed ha kiváncsi rátok, akkor majd ö is hazamegy.
4. Szerintem ez így nem müködö házasság, téged nem nézek semmibe sem.
5. Emellett ezzel a "rendszerrel" a gyereket is teljesen tönkreteszed, mert egyrészt minden rá lesz hagyva, ma´srészt meg nincs állandó, megszokott környezet, ami pedig fontos lenne. A gyereket teljesen összezavarja a folyamatos költözgetés.
6. Ha van eszed meg fontos a gyereked, akkor most húzol egy határt: a férjed vagy veletek él, vagy az anyóssal, ti maradtok a lakásban a gyerekkel. Te többet foglalkozol a kicsivel és nem passzolod le az anyósnak. A többit meglátod.
Itt már nem beszélgetni kéne, mert eddig is mondogattad és látták, hogy nem történik ennek ellenére sem semmi.
Mondjuk a "drága" férjed is tipikus anyuci pici fia, anya az első; egy ilyen f***szival eleve össze sem házasodtam volna, nemhogy gyereket vállalni vele.
,,Mit tegyek? "
Kivágod azt a retardált férjedet, fogod a gyerekedet és hazamész.
Mondjuk ne haragudj meg is érdemled a sorsod, hogy lehet valaki ennyire hülye, hogy 1.ide-oda költözködik családos nő létére, 2. ha már az anyósnál is lakik, minek engedi, hogy az anyósa nevelje a saját gyerekét.
Szedjed szépen össze magad, költözzél a saját otthonodba, vigyed a saját gyereked és neveljed a saját értékrended szerint.
Az anyósod meg kapja be, az idióta fiával együtt.
1 azonnali hatállyal hazaköltöznék
2 anyó láthatását korlátoznám kéthetente 2 órára és ezt meg is mondanám neki h ennyi és nem több amíg nem képes észhez térni
3 a gyereket vond be a házimunkába - neki az simán még játék és addig sem hisztizik
4 délelőtt délután 2-2 óra játszótér
5 nem szereti jobban csak egy gyerek érdek vezérelt és pontosan tudja h mivel irányítson téged :)
6 a férjedet leválasztani anyuról mert rossz vége lesz
7 napirend neked és a gyereknek !!!
8 az én anyám még szigorúbb a gyerekeimmel mint én és mégis szeretnek vele lenni :)
9 nem az a dolgod h a gyereket szórakoztasd nonstop meg kell tanulnia egyedül elfoglalnia magát
10 növessz tököt és határozottan mond meg neki h itt és most ezzel befejezi mert nem egy lelkileg sérült embert akarsz nevelni a gyerekből
11 a nagymamának nem az a dolga h egy elkényeztette hisztigépet csináljon a gyerekből - okosan is lehet szeretni
12 a férjemnek megfognám a tökeit és hazavinném és közölném vele h vagy férjként viselkedik vagy pakolhat és mehet haza anyucihoz !
13 a férj szabad hetében max 1 napot mehet át anyóshoz ... a többi a tietek
+
14 ha nem tetszik nekik a rendszer akkor elteszed a kitöltött válási papírokat h már most aláírhatja
ha MOST nem lépsz fel határozottan a magam és a gyerek érdekében akkor pár év és azt veszed észre h egy senki vagy a szemükben
bár ha azt veszem akkor már most is az vagy ...
bocs de én ezt látom ...
"te tehetsz róla, biztos anyám igényesebben foglalkozik a gyerekkel mit te. Szokd meg, hogy őt szereti jobban a gyerek." - aférjed számára csak egy szükséges rossz vagy aki kitolta a gyerekét, amúgy anyuka a nonplusultra.
Ez nem férj. Nem társ. Nem férfi.
Ha annyira fontos lennél neki te is akkor hidd el azt a "maszekolást" másképp is meg lehetne oldani. De nem akarja.
Igen pár év és simén kiraknak, kutálnak, és mivel ők ketten vannak te meg egyedül, még össze is tudnak hazudni annyit, hogy elvegyék tőled a gyereket. Nagyon vigyázz!!
Ezt most azonnal egyenesbe kell tenni, mert csak rosszabb lesz.
A helyedben többet nem mennék oda, és a gyereket se engedném. A férjed ha látni akar akkor lesz szives a családi otthonban tartózkodni (a panel nem gáz, van akinek az is csak álom) van játszótér, játszóház, stb. Azt meg nem veszem be hogy a munka miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!