Mit tegyek, ha férjem naponta több alkalommal telefonál az anyjával? Már beszéltem vele erről, de azóta inkább nem említi a beszélgetéseket, sőt a híváslistát is törli.

Megpróbálok diplomatikus lenni.

1.te nem beszélsz a szüleiddel? Teljesen normális hogy beszélnek.

2.az h a férjed türelmetlen nem biztos h az anyós hibája... Azert vagyunk emberek hogy kontrollájuk az indulatainkat. Szerintem nem igazán kéne tenni, mert semmi baj nincs azzal hogy ennyit beszél az édesanyjával. Gondolom te is örülni fogsz ha a gyerekeid felhívják majd. :)

Ha neki fontos téged miért zavar?

Zavar,hogy nem hallgat rád.

Magyarázd el nekünk és neki is,hogy miért lenne előnyösebb lecarni a szüleit kérésed szerint.

Egyébként nem mondta el miért dumálnak? Értelmes szóváltás helyett lekoppintott és azóta titkolózik? Ha igen erről beszélni kell. Nincs kölcsönös bizalom. Csak a gondokat próbálja elkerülni,amit az okozna,hogy bizonyítékot hagy maga után.

stb stb

Gondold át a dolgokat. Én innen nehezen látom át a helyzetetek. Főleg,hogye nnyire szűkszavú voltál nehéz bármit is mondani.

Vannak akik nem tudnak elszabadulni anyuci szoknyájától messzire...

Anyám jelenlegi élettársa nem hogy irritáló volt amíg haza mentem, de amikor megtudtam mennyire anyuci füghő az már gáz... 2honaponta elmegy anyucihoz az ország egyik feléból a másikba - szó szerint. Arról nem beszélve: 40 feletti emberről van szó s pár éve először van távol anyuci házából...

Anno meg "nincstelen senkinek nevezett" mert pályakezdőként nem tudtam egyből melozni... Most meg lenézem h 7x annyit keresek s megvan mindenem.

Én kihúztam a teló vezetéket, s közöltem: Szakadj el az anyádtól már! Van külön életed,családod! Anyád meg keressen barátnőt tracspartia.

Te is vedd ki a kezéből s közöld vele mit érzel, főleg hogy párodról van szó. Nem hagynám szó nélkül. Főleg ha magamról lenne szó, akivel azért van a párja mer szereti stb...

a kapcsolatok alapja még mindig a nyílt őszinte beszélgetés (mégha az bántó is olykor) - hála köztünk nincs gond, pont a nagy őszinte szánk miatt. Csak normálisan nyugodt fejjel kell dumálni.

Szerintem beszélgess el vele higgadtan a dologról, és ne az legyen a vége, hogy "megtiltod", hogy beszéljen vele.

Mondd el, hogy nem önmagában a kapcsolattartás a gond, hanem az, hogy látod rajta, hogy neki ezek a telefonhívos nem hogy nem okoznak örömet, de utána feszült, ideges, amit ti is a bőrötökön éreztek. Nem gondolja-e úgy, hogy kicsit le lehetne rövidíteni a beszélgetéseket. Ha naponta beszélnek, annyi mondanivalója nem lehet, amit nem tud összefoglalni a kedves mama 10 percben, ezen felül már csak a panaszáradat megy, amit látod, hogy ő sem hallgat szívesen.

A férjed helyében én amúgy sem lennék képes ilyen beszélgetéseket végighallgatni, én is kiakadok, mikor anyám nekiáll panaszkodni, és csaj fújja, fújja... Ilyenkor gyorsan közbevágok, hogy bocs, de mennem kell, szia! És bontom a vonalat. Ennyi! Ilyenkor már konkrét mondanivalója nincs, csak szívja az energiáimat.