Anyósjelöltem rá sem akar nézni a házunkra, mit lehet ilyenkor tenni? N

Párommal oda került a sor 1 ève, hogy házat szerettünk volna magunknak venni. A szüleink a régi szokásokat helyezik előtérbe (faluhelyen is èlünk mindannyian, a párom családja is), így ragaszkodtak hozzá, hogy ők vegyenek nekünk. A szokások úgy tartják, hogy a "fiús család" veszi a házat, de engem ez különösebben sosem èrdekelt. A páromèk sajnos sokkal szegényebbek, mint mi, így ők nem engedhettèk meg ezt maguknak. Az èn szüleim ebből egyáltalán nem csináltak problèmát, nekik volt rávaló, így megvettèk ők. Az én rèszemről soha nem volt olyan, hogy "ez most az èn házam", "az èn szüleim vettèk", az èn szememben minden közös, és attól, hogy a párom szülei nem tudták megvenni, attól a párom rengeteget dolgozott azèrt, hogy önerőből felújítsuk. Apósjelöltem mindig nagyon rendes volt, amikor csak nèzegettük a házakat akkor is mindig jött, èrdekelte, hogy hol fogunk èlni, nagyon örült amikor megtaláltuk a számunkra megfelelőt ès mindig hasznos tanácsokkal látott el bennünket. Ezzel szemben anyósjelöltem soha nem jött el háznèzőbe, mindig inkább otthon maradt,nèzte a tv-t ès csak fintorgott, amikor feljött a téma. A házunk már fèl ève megvan, de egyetlen egyszer sem jött el hozzánk, pedig nem lakik messze. Apósjelöltem többször felajánlotta, hogy ha már a házat nem tudták kifizetni, akkor bár a felújításba besegítenek, de anyósjelöltem azt sem engedi. Engem soha nem èrdekelt, hogy ki a gazdag, ki a szegény, ès sosem vártunk el semmilyen anyagi támogatást egyik család részéről sem, így a házvásárláskor sem. Nekem fontos lenne, hogy ő is lássa a mi közös otthonunk, hogy hol élünk, az unokái hol fognak nevelkedni. Számomra minden közös volt a párommal, attól függetlenül, hogy ki vette. Annyira rosszul esik.

Köszi, hogy elolvastátok, ez az írás egyrészt "szívkiöntès" is volt.. Tudtok valami hasznos tanáccsal szolgálni a számomra?:-(