Nagyon elrontottam? El kellett volna zavarjam?

Édes kerdezoke, hiába tamadsz a kilencesre, nem tehet rola, hogy ismeretlen emberek véleményét kérdezted meg, kvázi a te hibád, hogy általunk nem ismert emberről kell véleményt alkotnunk. A parodat es magadat bizony te hoztad ilyen helyzetbe.

Miközben a reakciodban mar ellagyulva veszed vedelmedbe a ki tudja, min keresztül ment parodat.

Aki - a kérdésedre válaszolva immáron - szimplán bunko veled, úgyhogy kérjen bocsánatot az ép részével tőled.

Gyerekes az embered, akárhogy nézem (9-es), mit nem értesz ezen?

Nekem az is tudja, hogy elég negatív véleménnyel vagyok apámról, akivel nem élek együtt, nem menyasszonyom, csak beszélgettem már vele, több, mit 3-4 órát.

E szerint te úgy vagy menyasszony, hogy hézagosan ismered az életét.

Ebből is lehet valami, kétségtelen.

Csinálsz valamit, ami teljesen normális dolog, hogy egy becsengető embert beengedsz, erre szeretetmegvonással büntet, mert rá kellett volna érezned, hogy ebben az esetben nem az emberi viselkedés általános konvencióit kellett volna alkalmaznod.

De hát, ha jó lesz az ilyen élet, kérjél bocsánatot. Nekünk is mindig azt kellett tenni pszichopata apánktól, kb. hasonló szituációkban. :D

te magad írtad: "29 eves volegenyem ugy viselkedik mint egy 5 eves gyerek " - akkor miért szóld le, akik gyerekesnek mondják.

A kérdés persze az, hogy te tudtál-e arról, hogy az apját utálja, nem akar vele semmi kapcsolatot, vagy sem?

Ha tudtad, akkor elég szenya dolog volt, árulás.

Ha nem tudtál róla, akkor meg értelmetlen a pufogása.

Nem tudom, aktuális-e még a kérdésed.

Én is nagyon mérges lennék, ha felbukkanna a "vér szerinti" apám. Engem sem nevel 5 éves korom óta. Bár én utána is láttam, de amit tett velem, azt nem lehet megbocsájtani. Számomra ő halott, nem létezik.

Szerencsére én ezt elmeséltem a páromnak, így ő tudja, hogyan viszonyulok hozzá. Lehet, a te párod nem mesélte el neked. Beszélgess vele erről, kérdezz rá. Nagyon nehéz a gyerekkori sérelmeket, traumákat feldolgozni. Sok időbe telik. És a sebek már csak olyanok, hogy felszakadhatnak. És párod sebei most felszakadtak, és idő kell, hogy rendeződjön lelkileg.

Beszéltesd, hagyd, hogy kibeszélje magából neked a bánatát. Kérdezd, és támogasd őt.

Nem rád mérges szerintem, hanem arra, hogy egy olyan ember felbukkant a múltjából, akit örökre szeretett volna elfelejteni.