Aki utálja az anyóst/apóst, az kimondta a párja előtt ezt?
Sziasztok!
2 éve vagyunk együtt a párommal, az apja egy faragatlan, bunkó, önfejű, kibírhatatlan ember.
Állandóan oszt mindenkit, csak ő a valaki, mindenki más egy szar alak. Mindig csak olyankor mentem hozzájuk, ha muszáj volt, és bár soha nem mondtam ki a párom előtt, hogy utálom az apját, azt biztos érezte, hogy nem kedvelem.
2 hete viszont olyan megnyilvánulása volt az apjának egy családi összejövetelen, hogy tényleg nem bírtam tovább, felálltam az asztaltól és elvonultam bőgni (nem engem bántott vagy sértegetett, semmi közee nem volt hozzám).
A párom utánam jött, látta, hogy bőgök, nem szólt semmit, csak átölelt és simogatott, amolyan "bocsi, hogy ennyire hülye az apám" gesztusként.
Viszont napokig rágtam magam a dolgon, az utálat átalakult gyűlöletté, kb. rá 3 napra újra felhoztam a témát, újra bőgtem és sajnos a fejéhez vágtam, hogy gyűlölöm az apját.
Viszont nagyon megbántam, azóta is lelkiismeret-furdalásom van, hogy kijött a számon, mivel ő soha, egyetlen rossz szót sem szólt az én szüleimre.
Szerintetek mennyivel másabb, hogy kimondtam? Nem reagált rá semmit a barátom, amikor mondtam neki, hogy gyűlölöm az apját, sőt, tök megértőek tűnt, de úgy érzem, mégsem kellett volna a fejéhez vágnom. :(
És talán az undorodok tőle kifejezés tényleg jobban illik arra, amit érzek, mint a gyűlölet
A páromtól meg mégis, hogy kérjek elnézést?
"Ne haragudj, hogy undorodok az apádtól, nem szándékosan csinálom és sajnálom, hogy ezt érzem."?
Az a fő bajom, hogy náluk is az van, hogy soha senki nem szól rá, mert "ő ilyen".
Sokszor a párom sem áll ki mellettem, ami borzasztó rosszul esik. Mert "ne foglalkozz vele, ő ilyen, hiába mondunk neki akármit, úgyse érti meg". A párom meg azt nem érti meg, hogy nem az apját akarom megváltoztatni, hanem azt szeretném érezni, hogy mellettem van, ha az apja beszól.
Én úgy vagyok vele, más házában nem fokozom a feszültséget, nem szólok vissza neki, viszont cserébe tényleg csak akkor megyek, ha tényleg "muszáj".
De azt megmondtam a páromnak a kiborulásomkor, hogy ha egyszer az apja hasonló dolgot csinál a házunkban, engem nem fog érdekelni senki és semmi, elküldöm a fenébe és egy ideig oda vissza nem fog jönni.
Mi történt az unokája szülnapján?
A véleményem pedig az, hogy túl érzékeny vagy, ne haragudj.
Ismerek ilyen embert én is (az apám) de már kénytelen voltam megtanulni elengedni a fülem mellett ezeket a beszólásokat, a folyamatos lehülyézést, mert különben nagyon-nagyon rosszul érezném magam a társaságában.
És hiába mondasz neki bármit, hiába próbálod védeni magad, vagy a párod, egyszerűen nem jut el a füléig, csak falra hányt borsó minden egyes szó. Fölösleges. Teljesen. És nyilvánvalóan a többi családtag is tudja ezt, ezért nem száll szembe, mert értelmetlen, és csak vitát szít, és csak a feszültség lesz minden egyes családi eseményen, ezért inkább a béke kedvéért mindenki ráhagyja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!