Jogosan mérges rám a párom, mikor ő volt az aki felelőtlenül ígérgetett a lányainak, hogy hozzánk költözhetnek?

A páromnak van az előző házasságából két lánya, 10 és 12 évesek. Az anyjuk hosszabb munkanélküliség után végre kapott vidéken munkát és költöznie kell, de a cég csak az ő lakhatását fedezi, tehát vagy visszautasítja a szállást és keres maga albérletet ami jóval meghaladja a lehetőségeit (anyagilag tudnánk segíteni) vagy ő megy és a lányok maradnak. Még mikor döntést sem hozott, a párom már a tudtom és megkérdezésem nélkül felajánlotta, hogy menjen csak, a lányok majd jönnek hozzánk.

Ebben csak az a szépséghiba, hogy nem tudjuk őket hová költöztetni. A ház amiben lakunk a gyermekeim nevén van, az apjuknak és nekem az 50-50%-án haszonélvezetünk van. Összesen 5 szoba van és ha úgy nézzük mi már alapból többet használunk mint a volt férjemék, mert külön szobában vannak a lányok és a fiúk + 1 szobában mi a párommal. Most ide mégis hova költöztessük be a lányokat? Legyenek 4-en egy szobában, mikor már így is elég zsúfoltan vagyunk?

A párom erre közölte, hogy beszéljem meg a volt férjemmel, hogy a fiukat költöztessék be magukhoz, mert még kicsi (5hónapos) és abba a szobába majd mehetnek a lányok...

Mikor megmondtam neki, hogy ez így nem fog működni, még ő kapta fel a vizet, hogy biztos útálom a gyerekeit és csak ki akarok szúrni velük. Hiába mondom neki, hogy nem erről van szó, most csak fújja a magáét és nem hajlandó higgadtan átgondolni a dolgokat.

Mit csináljak? Mit mondjak neki, hogy kicsit lenyugodjon és elkezdjen gondolkozni?