Párom szulei azért néznek le, mert egyetemista vagyok! Nem tudom hogyan kéne nekik visszavágni, hogy ne sertodjenek meg, de végre leszálljanak rólam?

Abban egyetértek, hogy a szüleidnek igenis a kajába is be kell szállni, amíg tanulsz. Nem két káposztával, ahogyan írták, hanem ami pénzbe került, annak a felével. Blokkokat elrakni, elszámolni. Nyilván 10 Ft ide-oda nem számít.

Nekem szülőként a pofámról égne le a bőr, hogy nem én taníttatom ki a gyerekemet, hanem más. Amint végez a gyerek, és lesz munkája, onnantól pedig nincs szükség rám, ő pedig majd eldönti, hogy neki szüksége van-e más támogatására.

Másrészt, tényleg mi van, ha szakítotok? A srác inkább rakjon szépen félre, gyűljön neki a pénz. Aztán ha te is dolgozol, és még mindig együtt lesztek, akkor lehet az a kezdőtőke a közös élethez, ha ilyen jó arc a barátod, akkor vélhetően bedobja majd a közösbe.

Ha meg szétmentek pár éven belül, lesz a srácnak kezdőtőkéje az új élethez.

És ne monmdd, hogy "de mi sose megyünk szét". Mi van, ha diploma után kapsz egy PhD ajánlatot külföldön? Az alsó hangon 3 év, nagy lehetőségekkel. Vajon követne oda a barátod? A gyógyszerészet nagyon jó szakma, rengeteg elhelyezkedési lehetőséggel, kül- és belföldön egyaránt. Szóval közel sem biztos az ásó-kapa-nagyharang.

Szülőként én nem hagynálak papást-mamást játszani mindennemű anyagi felelősség nélkül...

Anno virágbolti eladó anyósom az alkoholista férjével és a szar házasságával meg akarta magyarázni nekem, hogy azért lesz szar a házasságunk a fiával, mert én egyetemet végeztem és ezzel fogom tönkre tenni mindkettőnk életét. Erre én csak annyit mondtam, hogy "Tényleg? Hmmmm."

Azt hiszem a házasságom a lehető legjobban sikerült, leszámítva, hogy hülye az anyósom.