Miért van az, hogy mindig a fiú anyja anyóst utálják a menyek? Hogy lehet, hogy akinek fia is és lánya is van, a menyénél rossz anyós, a vőjénél pedig jó?

Mert az anyós úgy érzi, hogy elrabolták tőle a kisfiát.

Mint ahogy egy apa is inkább a lányát félti, mint a fiát.

De ez csak általánosítás :) Mindenre van példa, jó is, rossz is.

Ez már nekem is feltűnt ezen az oldalon. Nem hiszem el, hogy ennyi gyepes agyú anyós létezik.

Mert a menyek jobban tudják, hogy jobb a tápszer a gyereknek, minthogy ádáz anyós sárgarépával eteti.

Anyós arra jó, segítse a fiatalokat, lehetőleg minél több pénzzel, de évente egyszer látogassa őket, sterilen, előtte fertőtlenítőben megfürödve. Mintha mind koszos lenne.

Anyós főztje ehetetlen, mert legalább 10 kalóriát tartalmaz. Átok vénasszony ugyan fel ne merje hívni holmi apró-cseprő dologgal a kisfiát, oldja meg egyedűl.

Eltört a keze? Van még másik, boldoguljon azzal...

Hirtelen az elmúlt napok anyós témából.

Ezt már én is észrevettem. Nagy általánosságban pedig igenis igaz, hogy az anyák máshogyan viseltetnek a fiúgyerekük és máshogyan a lánygyerekük iránt. Az egyik volt barátom anyukája, akinek a fián kívül két lánya is volt még, maga mondta, hogy a fiú gyerek az más és kész. A páromnak van nővére és az anyukájuk máshogyan viselkedik velük. A páromnak sokszor szabályszerűen gügyög, mint egy 3 évesnek és szinte 'szerelmes' belé. Továbbá az anyják szerintem valamilyen szinten riválist látnak a fiuk barátnőjében, mégha nem is szándékos az az érzés, hanem tudat alatti.

Nekem ez a tapasztalatom.

27/n

Kérdező, szerintem nem igazán vetted észre az iróniát az ötösnél...

Mi hárman vagyunk fiútestvérek, és mind a három menye szereti anyámat. Nem értem, mire jó ez a primitív, gyűlölködő általánosítás.

Sokszor valóban a menyek reagálják túl, mindig elfelejtik, hogy az anyós, az a párja Édesanyja.

Ugyanakkor azt is csak megerősíteni tudom, hogy általában az anyák a fiúkat féltik, az apák a lányukat. Két fiú tesóm van, az ő barátnőikkel anyu sosincs megelégedve, nekem az előző páromat és a vőlegényemet is szó nélkül elfogadta. Míg az apám elfogadta a vőlegényem, de eltelt bő egy év, mire azt mondta a párom, hogy most érzi, hogy megszűnt az apám részéről az a bizonyos három lépés távolság.

Így én anyósommal is úgy vagyok, tudom, hogy sosem leszek a számára tökéletes.