Soha nem leszek igazi családtag?
Nagyon furcsa nekem,ahogy párom édesanyja viszonul hozzám! Nálunk az a szokás,ha anya főz,akkor dupla adagot küld,nekem,és páromnak! Ha süt,akkor küld nekem,és páromnak! Ha vesz nekem joghurtot vagy csokit,akkor azt páromnak is! Ha szülinap vagy névnap húsvét karácsony,akkor párom is kap meglepit,mert ahogy szüleim mondják,nekünk már van egy fiúnk is,nem csak egy lányunk! Hetente 1x találkozunk,felváltva! Egyik héten én megyek,következő héten ők jönnek!
Viszont anyósjelölt teljesen más! Ha valamit főz,nagyon ritkán hoz. Oké.nem is várom el,hiszen külön háztartás vagyunk! Kb. 10 perc sétára lakunk tőle,biciklivel 3 perc,mert lejtő! :) Állandóan vásárol a kicsi fiának,joghurtot,somlóit meg ezt-azt,és telefonál,hogy menjen fel,egyen joghurtot,mert vett neki. Nekem nem vesz,csak a fiának! Volt hogy vett neki egy joghurtot,és párom haza hozta,akkor sem mondta,hogy legközelebb 2-t vesz,csak a fiának mindig! Párom elment nyaralni egy hétre,én minden nap mentem hozzá 34 fokban cseresznyét szedni! Kaptam is,és meg is köszönte a segítséget,de már beszélt is fiával telefonon,hogy jajj,ha haza jössz főzök neked gyümölcs levest! Jó hideget,majd berakom a hűtőbe! Mondom neki akkor én nem is főzök,mert ebben a melegben nem is eszik olyan sokat,meg tudom,hogy szereti a gyümölcslevest,biztos jól be is kajál... :) Hát párom haza jött,du. felment anyujához beköszönni,és persze nekem nem küldött levest,pedig tudta,hogy nem főzök! Jó,nem gáz! Szülinapomra annyit nem mondott bú! És nem is úgy kezel,mintha a lánya lennék,pedig megyek neki vásárolni,ha szól,leszedem a cseresznyét,amit mond megcsinálom,pedig a 33 éves lánya otthon van,és egész nap a szobában fekszik! Én meg dolgozok 8 órát naponta,részben fizikai,segítek neki,h kell,aztán estig a kertben vagyok,főzök mosok takarítok... de valahogy mégsem értékel. Kinevet,mert nem tudok kapálni (31 éve próbálom,valahogy nem megy),de a kert nagyjából rendben van,mert gazolok.
Ja,és persze heti 3-4 alkalommal lejön megnézni a kicsi fiát! Ettél fiam? Főzött a K? Mit főzött?
Annyira tipikus pici fiam anyuka... Pedig a pici fia egy abszolút önálló lassan 36 éves férfi,aki meg tud állni a saját lábán!
Nincs különösebb bajom anyós jelölttel,és ne értsetek félre,nagyon sokat segített a költözésnél,és az ott maradásban is segít,csak bánt,hogy tudom mindent a kisfiáért tesz,és engem igazából semmibe vesz.
Hú de jó volt ezt leírni valakinek! :) Párommal is beszéltem erről,abszolút mellettem áll,de látom rajta,hogy nem tud változtatni ezen,és ez ilyenkor bántja,és inkább fel sem hozom a témát!
válasza:
válasza: válasza:Mindenkinek köszönöm a választ!
2-es,sajnos,nem tudunk elköltözni,albérlet mellett nem tudnánk babát vállalni,és még egy szobát is fel kell újítani,bár már csak a festés,és padló van vissza,9 hónapja költöztünk külön édes kettesben! Hitelt nem kell fizetnünk,így merün vállalni babát! Első sajnos elment! :(
ETTŐL NAGYON FÉLEK: mikor anyósjelölt testvérének lánya szült,azóta minden nap lemegy hozzájuk! 100%,hogy minden nap jönni fog hozzánk is,ha meg lesz a pici! Ezt nem akarom! :( Jöjjön persze,szeretettel várom,de heti 2 látogatás bőven elég!
3-as,az anyuék küldtek szöveggel már próbálkoztam,semmi változás! :(
Ha együtt veszünk a kedves mamának valamit,és együtt adjuk oda,akkor utána mindig megjegyzi,hogy az a virág (vagy ajándékkosár) amit a fiamtól kaptam... Ilyenkor párom mindig javítja,hogy nem tőlem,hanem tőlünk... Ez sem használ.
válasza:Én nem szeretem az anyósomat, úgyhogy védeni se szoktam őket, de nem tudom most mit nyavalyogsz 31 évesen, hogy neked sose vesz joghurtot, somlóit, meg csokit? Minek venne? Az én anyámék szeretik a férjemet, mégse vesznek neki. Ha mindketten ott vagyunk ebéd után nyilván nem csak én kapok egy sütit, hanem ő is, de ha csak én megyek anyámmal, vagy csak én megyek hozzájuk, akkor nekem vesznek, nem az, hogy ne veszek a férjednek is. Felnőtt ember a férjem, veszünk magunknak, vagy veszek én neki, anyámnak nem kötelessége neki is mindenfélét venni.
Amúgy meg nem az jelzi, hogy családtag vagy-e, hogy küld-e neked finomságot, meg gyümölcs levest, az én anyósom állandóan küld minden szart, meg folyton venni akar nekem ajándékokat, közben egyfolytában azt nyomja a sógornőmnek is, meg a férjemnek is, hogy mennyire más kellene a férjemnek, meg ő nem ilyet képzelt el blablablabla.
Ha küldene is valamit szart se jelentene. Az enyém is azért küld, mert szokás, meg mert neki az számít, hogy mások mit látnak, hogy ő milyen rendes anyós. Közben meg meg tudna fojtani.
Akkor most egyszerre próbálok válaszolni!
4-es,igazad van... a kapcsolatunk biztos alapokon van,párom totál mellettem áll,neki sem tetszik ez a szitu...
5-ös,úgy érzem,hogy csak a párom édesanyjáról van szó,és én nagyon szeretem a párom,nem akarom,hogy két tűz között legyen. Húgával így is nagyon rosszban vagyok,mert ő viszont agyilag beteg,pl. mikor terhesség alatt véreztem,közölte a tesójával,hogy őt nem érdekli mi lesz a babával... ezt azért mondta,mert amikor a vizsgálatra mentünk,mondtuk anyukának,hogy ne de. jöjjön,mert nem leszünk otthon... erre kitalálta hugi,hogy mert már be sem akarjuk engedni,biztos én mondtam,hoyg ne engedjük be... mikor karácsony első napján elmentünk párom nagymamájához,majd apukájához,és onnan anyukájához,akkor húga nem beszélt vele (utcán elfordult,és nem is köszönt neki) 3 hónapig,mert nem oda mentünk először! Az én családomhoz pl. másnap mentünk,de ők tudták,hogy ettől nem kevésbé fontosak nekünk! Mikor kitalál valamit,akkor azonnal ugrani kell neki,ha nem,akkor fenyegetőzik... Engem gyűlöl,nem köszön már 2 éve... Párommal sokat vitáztunk húgán,nem veszekedtünk,csak voltak kisebb vitáink,és két tűz között volt! Rossz volt látni,hogy totál nekem ad igazat,de bántotta,hogy ilyen húga van,mert akármilyen is,azért csak a húgáról van szó,akivel tökéletes volt a kapcsolata,amíg nem jöttem én 3 és fél évvel ezelőtt... :( Szóval nem szeretném,ha anyukája meg én köztem is két tűz között lenne! Bár egy halál nyugodt ember,de látszik rajta,ha valami bántja!
6-os,ez nálunk egy ilyen szokás féle,hogy a fiúk elmennek egy hétre horgászni! Apa,a haverja(i),a fia,és idén először párom is ment! Csak pasik mennek,mi csajok,barátnők élettársak feleségek nem is vágyunk oda! Tűző nap,sehol semmi,pici faház,ahol 1000 szúnyog,sem áram,sem víz,nincs fürdési lehetőség,csak a tóban egy strandon,csak egy étterem van,ahova átjárnak a fiúk! Amúgy mindnek ez a hobbyja,és sporthogászok... Mi élvezzük,hogy egy hétig kevesebb vásárlás,főzés,mosás,házi munka... És voltunk együtt is nyaralni,nem cselédnek tart,mert sokat segít nekem a házimunkában! Takarítunk együtt,egy szó nélkül kinyalja a fürdőt,ha kedve támad,vagy a hálót,néha süt meglepetés sütit... Szóval nem cseléd vagyok :)
8-as,amiket írtál ezt szinte mind előttem közli párom az anyjával,hatás semmi. Volt róla szó,hogy húga miatt elköltözök(zünk),erre is azt mondta,hogy ő haza nem megy,oda jön,ahova én megyek,de haza nem megy,az tuti!
9-es,párom nem sűrűn megy haza Konkrétan azért,hogy az édesanyját meglátogassa,kb. havonta 1x,mert az mindig jön heti 3-4-5 alkalommal,szóval tudja mi van vele! Akkor szokott heti többször hazamenni,ha kell neki valami a lakáshoz,vagy autószereléshez... Anyjánál van műhelye az udvarba,akkor beköszön,vagy ha aynuja hívja,hogy kellene neki segítség,átállítani gázt fára (kazán),meg ilyenek...
10es,nálam elv,hogy kaját nem dobok ki! Inkább berakom a fagyasztóba,de nem szeretem kidobni,nem azért fáradok vele,és lehet hülyeség,de engem így neveltek! Meg szerintem ezzel is párom bántanám,akinek épp olyan rosszul esik,hogy anyja ilyen,mint nekem! De úgy néz ki ezt kell elfogadnunk... :)
11-es,én tanulva ebből a hibából biztos nem leszek ilyen,nem követem el ezeket a hibákat! Biztos lesznek más hibáim,természetesen vannak is,és nem tartom magam tökéletesnek sem,de tudom,hogy ez a viselkedés nem jó,nem szeretnék ilyen lenni! Majd meglátjuk! :)
12-es,nem várom el,hogy vegyen nekem akármit is,de ezt le is írtam,mert külön háztartás vagyunk,külön család leszünk (persze egy család vagyunk,de mégis külön család lettünk) Vagyis ez az,hogy nem vagyunk egy család,mert nem úgy kezelnek,mint egy családtagot! Hogy mit várok? Hát ez érdekes kérdés! Talán azt,hoyg tekintsen rám úgy,mint a fia élettársára,ne úgy mint egy haverjára! Tévedsz,nem egy aktuális nőcske vagyok a fiának! Nem nagyon voltak komoly kapcsolatai,neki mindig a haverok voltak előtérben,1-2 barátnője volt csak! Mi évek óta szerelemben élünk,együtt újítottuk fel a házat,vagyis inkább párom,mert azért igencsak férfi munka volt,amit tudtam segítettem,de 95%-ban ő volt ott! Nagyon rossz volt a beosztásunk,alig találkoztunk,ha nekem volt szabadidőm,akkor ő a házat csinálta,sajnos voltak olyan munkák is,amiknél én nem tudtam segíteni,csak útban lettem volna,volt hogy napokig,akár egy hétig nem is találkoztunk,mert ő dolgozott mikor én ráértem,és fordítva! Ez egy vízválasztó volt,mondtuk is,ha ezt kibírja a kapcsolatunk,akkor mindent! :) Már 9 hónapja együtt élünk,boldogok vagyunk nagyon,semmi nem változott a szerelem terén. Nem úgy hiányzik,mint egy bútordarab a hálóból,hanem mint az életem része! Egyikönknek sem volt még olyan komoly kapcsolata,hogy külön költözzön a szülőktől (olyan már volt,hogy szülőknél lakva...) Babát terveztünk,egy év után sikerült,sajnos a 9. hétben elment. Ez is cak erősített a szikla szilárd kapcsolatunkon. Most is dologzunk a babán,mindketten nagyon szeretnénk,főleg párom,én még szerettem volna várni vele húga miatt,de megnyugtatott,hoyg minden rendben lesz,és igenis lesz egy egészséges babánk! :)Szóval nekem nem úgy tűnik,hoyg egy aktuális nőcske lennék...
17-es. Nem csak a kaja küldésén van a hangsúly,hanem hogy nem tudja elképzelni,hogy én is tudok annyit dolgozni,mint ő fiatal korában! Hogy nem hiszi el,hogy tudok gondoskodni a fiáról,hogy tudok főzni,hogy eszik a fia,(állítólag jobban főzök mint ő,páromék mindig úgy rendelték a kaját,mert anyja csk 3-4 félét csinált nekik)... Gondolom téged anyukád nem hív fel,hogy kislányom sütöttem sütit,gyere fel egyél belőle! Tudom,hogy az a megoldás,hoyg nem kell felmenni,ezt csináljuk mi is,de szerintem ez nem normális dolog! Ha mész anyudhoz,és tudja,hogy mész,és vesz 2 joghurtot,és párod nem megy,és te ott ebédelsz,vagy vacsorázol,az megint más! De ha anyukád süt valamit,és párod mondjuk nem tud elmenni veled hozzájuk egy hétvégén,mert dolgozik,akkor gondolom küld neki. Nálunk az a szokás,ha elmegyünk valahova anyuval,ahogy te írod,akkor nem küld semmit,max. én ott megebédelek,de minden 2. héten megyünk haza hétvégén,ha párom éppen dolgozik,és nem jön,akkor sem feledkeznek meg róla,vigyél az I-nak is,pakolok 1-2 kockát. Vagy nem viszel egy kis ebédet? Akkor holnap nem kell főznöd! Ez persze nem kötelező,ezt nem is várom el sem enyémtől,sem övétől! Amúgy imádok főzni,szóval nem is az ebédeken van a hangsúly,hanem hogy úgy kezel,mint egy kis hü*ét,aki semmit nem tud megcsinálni,és nem tud gondoskodni másról! Arról meg hogy a fia egy csomót fogyott inkább ők tehetnek,mert idegileg ő is nehezen viseli a dolgokat! A húga totál kikészíti,elvesztettük a babát,ez is nagyon megviselte,és anyukája is néha az idegeire megy,de ő ezt nem nagyon mutatja,nem szokott kiabálni,inkább nyel,és higgadtan megbeszél dolgokat,illetve célzásokat tesz,hogy ez így nem jó! Bár mostanában kicsit hevesebben is nyomatékosítja feléjük,hoyg mi a helyzet,de anyuja azt hiszi miattam fogyott,mert nem eszik szerintem! Meg kicsit tuti is hangolja ellenem anyuját!
Mindegy,muszály elfogadnom olyannak,amilyen,hiszen mindenkinek van hibája,nekem is lesznek,csak mások! :)
És nekem kell tolerálnom,mert én kerültem be a családba!
válasza:1-es vagyok.
Kedves Kérdező! Szörnyű amiket leírsz, hidd el, hogy nagyon együtt tudok érezni veled. Sokmindenben hasonlít a te történeted az enyémhez.:(
Én is egy agyilag beteg sógornővel vagyok "megáldva". Kb. olyannal mint a párod húga. Tesómmal nagyon jó volt a kapcsolatunk mielőtt megismerte "álmai asszonyát", de azóta nem lehet vele beszélni. Nagyon sokat dolgoztam azon, hogy jóban legyek a sógornőmmel, de mindig falakba ütköztem. Kb. 5 évbe telt mire rájöttem, hogy ő nem egyszerűen csak furcsa, hanem rosszindulatú és érzéketlen is, de olyan mértékben, hogy felfogni sem tudom hogy létezhetnek ilyen emberek. Nekik született egy kisfiuk, utána még rosszabb lett a helyzet. Sógornőmnek nem tetszett, hogy látogattuk a kisfiút, és azt is zokon vette, hogy szeretjük őt (én vagyok a keresztanyja). Ha mentünk hozzájuk átment a másik szobába, nem szólt hozzánk. Többször próbáltam vele is és tesómmal is beszélni, hogy mi baja van velünk, de mindig az volt a válasz, hogy semmi, ő ilyen.
Mi a férjemmel is babát szerettünk volna, több mint egy év után estem teherbe. 9 hetesen elment a babám (te tudod, hogy ez milyen, nem kell részleteznem). Kiderült, hogy sógornőm is terhes, kb. 2 héttel volt fiatalabb a baba. Amikor hazajöttem a kórházból (befejezték a vetélést), akkor tesóm eljött, és az volt a legnagyobb problémája, hogy szegény kis felesége mennyire kivan, mert az anyósa (a mi anyukánk) mindennap megy hozzájuk (ez napi max. 5 percet jelentett egyébként).
Sógornőmtől egyetlen együttérző szót nem kaptam. Utólag visszagondolva már meggyőződésem, hogy ő ennek örült.
Őszintén szólva én akkor már nagyon utáltam őt (nem részletezem a sok sz..rságot amiket megcsinált velünk, mert felesleges, és úgysem tudnám hűen érzékeltetni), így kellett végignéznem az ő terhességét és szülését, és csak abban reménykedtem, hogy az a szegény kisgyerek ne rá hasonlítson, mert nem leszek képes szeretni.
Sírtam ha gyereket vagy terhes nőt láttam, meg kellett gyászolnom a meg nem született gyermekemet és el kellett fogadnom, hogy talán sosem lesz gyerekem. A mai napig nem tettem túl magam rajta, pedig már van gyerekem.
A férjemmel való kapcsolatomat ez nekem is tovább erősítette.
Az egyetlen akit el tudtam viselni a kis keresztfiam volt, akitől szép lassan el lettünk tiltva. Ahogy megszületett tesómék második gyereke a sógornőm még rosszabb lett. Tesómban hatalmasat csalódtam, a gyerekeket pedig nagyon sajnálom. Sógornőm nem szeret senkit, csak a saját érdekeit nézi mindenben. A nagyobbik 3 éves kora után tanult meg beszélni úgy, hogy külön foglalkozásokra hordták (rásütötték, hogy fogyatékos, mert így ingyen jár a foglalkozás). Még nem szobatiszta, egyedül enni nem tud. Ez mind a foglalkozás hiánya miatt van. Nagyon csúnyán beszél.:( A kicsi tőle fog megtanulni mindent, mert az anyjuk csak külön csukja őket, hogy ne püföljék egymást, megeteti őket, aztán ennyi. 1-1 hétre elviszi a szüleihez, hogy ő otthon tudjon tanulni. Semmit nem tud elintézni egyedül, még a garázsból sem tud kiállni, vagy elmenni tankolni. 40 éves egyébként, nem fog változni. A kérem és köszönöm szavakat nem ismeri, bennünket soha nem szólított a nevünkön.
Amikor megszületett a kisfiam meg sem nézte. Azóta sem, kb. 2-szer látta, de igazából úgy tesznek mintha nem is létezne. Ez nekem nagyon fáj, mert én nem így viselkedtem az ő gyerekeikkel. Ők lesz..rják, hogy a világon van, és ez nekem nagyon furcsa.
De azt mindig megkaptam tőlük, hogy majd megtudom ha lesz gyerekem. Igazából nem tudom mit kellett volna megtudnom, mert ez nekem nem kín, hanem öröm. Amúgy meg undorító ilyet mondani valakinek aki több mint 2 éve vár gyerekre és elment a babája.
A te anyósod nagyon bunkó. Én összetenném a két kezem, ha ilyen sógornőm lenne mint te. Abszolút megértem, hogy mi a problémád, mert neked az a normális amit a családodból magaddal hoztál. Anyukád emberszámba veszi a párodat, téged meg nem vesz emberszámba az ő családja. Nem tudsz mit tenni. Legyél továbbra is normális velük, a viselkedésük őket minősíti. Párodat el fogják marni maguktól ha így folytatják. Nálunk a sógornőm bennünket mart el, vagyis tesóm egész családját. Tesómat is ott fogja hagyni, mert nem lesz rá szüksége a saját céljaihoz.
Bocs hogy hosszú voltam, de nekem is jó volt leírni.
Sok erőt kívánok neked, szükséged lesz rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!