Támogatnátok így is? Megérdemli ebben az esetben is?
Párom anyukájáról van szó. Nem éppen egy mintaanya, nincs meg köztük a fia-anya kapcsolat. Nekem semleges a nő, de idegesít egy-két dolog azért. Abszolút nem érdekeljük őt, de a másik gyereke, a párom nővére sem, és annak a lánya sem. Párom nővére 1 éve nem találkozott az anyjával. Ha mi is átmegyünk, mert a közelben lakunk, pletykákról mesél, vagy 90%-ban a kutyájáról és annak problémáiról. Imádjuk a kutyákat, nekünk is van, de rajta kívül is van élet.
"Anyukát" hó közepére, végére már anyagilag támogatni kell, hogy legyen pénze kajára/kutyakajára/ állatorvosra ha történik valami az idős kutyájával, mert a nyugdíjból nem telik. Párommal megbeszéltem, ő egyetért velem, de ő más szemszögből is nézi a dolgot. Ő ketté tudja választani, hogy segít neki anyagilag. Mivel közös kasszán vagyunk, nem az összeg vág a földhöz, hanem az elv. Ha nem érdekeljük, akkor a pénzünk se kelljen. Én ezt nagyon nehezen tudom lenyelni, utálom ha hülyének néznek. Ha nem mondunk neki magunkról dolgokat, rá sem kérdezne. Párom nővére velem ért egyet, neki is megmondtam hogy ha az én anyám lenne, egy büdös fillért se adnék neki.
Ti segítenétek anyagilag ilyen hozzáállással?
9-es, teljesen így érzek. Le lehet mondani a cigiről, és be kell látnia, a kutya is luxus az ő körülményeihez. Mindig utalni kellett neki ha hirtelen lett valami a kutyával. Ha mi nem lennénk mit csinálna vele? Hagyná szenvedni?
Már nem iszik, de őszintén vannak kétségeim. Főleg hogy mondja hogy hiába volt kórházban emiatt évekkel ezelőtt, megvan még a sóvárgása. Ezt az aggályomat is felvetettem páromnak. Őszintén, én várom mikor követ el egy hibát és zárható is el a pénzcsap. Engem ne nézzen baromnak.
válasza:Ugye te is beszámolsz minden egyes fillérről a férjednek, amit a KÖZÖS kasszából vettél ki? Sőt előre egyeztesd az adott kiadás létjogosultságát és ha nem egyezik bele, nem veheted meg!
Csak mert bizonyára te is költesz nem kis összegeket olyan dolgokra, amiket a férjed nem helyesel és lehet, kicsit kevésbé fontosak is, mint neki a saját anyja…
Nem százezrekkel kell támogatni persze.
A saját pénzemet költöm, ami a saját bankszámlámon van. Mi mindent megbeszélünk, tényleg mindent. Tudja mikor mit rendelek, és nem akadályoz meg semmiben, arra költöm a pénzemet amire akarom. Egymás számláihoz is van kártyánk, mégsem használtam soha, és ő sem az enyémet. Nekünk ez egy biztonság, hogy ha egyikünkkel történi valami, ne maradjon pénz nélkül a másik.
Azt is világosan megmondta hogy nincs meg az anya-fia kapcsolat köztük, csak el tudja választani hogy attól még segít az anyjának. Én erre nem lennék képes. Ha az én anyám lenne ilyen, megmondanám neki hogy oldja meg, más nyugdíjas is dolgozik nyugdíj mellett, az apám is dolgozott még 70 évesen is a saját vállalkozásában.
válasza:Mi a ferjemmel nem penzeljuk az anyjat. Pial, dohanyzik, hol dolgozik hol nem, kozben gyogyszert szed mert beteg, katasztrofa. Mi igy dontottunk, es sokkal konnyebb az eletunk.
Anyosod tegye le a cigit, ha mar masra szorul, inkabb azt nezze o min tud sporolni. A cigi pl ilyen.
Én sem adnék neki egy fillért se. Aki ennyire leszarja a rokonait, de közben meg a pénz csurranjon ha elnyikkantja magát, az a szememben egy senkiházi. Lesülne a bőr a képemről.... én sem tartom a kapcsolatot néhány rokonommal, egy pohár vizet nem kérnék tőlük.
Mikor több napja nem hallottunk felőle, felhívtuk hogy hogy van. A válasz ennyi volt: jól :D Mondom magamban minden pénzt megér ez a vénasszony. Páromnak mondtam is hogy nem megyek fel hozzá mert teljesen felesleges, én nem hallgatom többet a kutyáról a monológját. Semmi gond ha nem érdekeljük, én nem haragszom, de akkor ne is kérjen pénzt, ez így lenne fair.
válasza:Nálunk ugyanez a helyzet, csak saját felmenővel. Nagymamám nyugdíja lópikula (kb 40-50 ezer). Elcigizik havi 70ezret. Mert neki kell cigi, sőt előre töltött cigi kell, a dohány nem jó, ő nem töltöget. Nagyapám nyugdíja jobb, de nagyanyám cigije meg a gyógyszerek miatt elmegy a jó része. Valami közeli helyről rendelik a menüt hétköznap, hétvégén saját költségen anyu meg a húga főz rájuk. Tisztítószert, ruhát, egyebeket anyu, a húga és mi szoktunk venni nekik, mert arra már nem futja. (Plusz múltkor az öreglány jól felb@szott, anyu vett neki új papucsot, mert a régi eltűnt "valahova". Kb két hétig elhordta, utána az is eltűnt. Mikor kérdeztük, hogy hova a fenébe tűnt el ez is, kiderült, hogy bedobta a kandallóba, mert koszos volt. Nem szólt volna senkinek, hogy takarítsátok már meg, hamár egyedül lusta volt hozzá. Inkább elégette. Lehetett venni megint újat.)
Emellett ha bármelyikünk megy hozzájuk, kb 5 perc múlva kitesz minket, mert ő elfáradt, a telefont kb 2 perc után ránk csapja.
Takarítani smafu, mi mennénk, csak nem enged be minket. Nyáron volt, hogy lebeszéltük (anyu, nagynéném, én), hogy nagytakarítás mamáéknál, lett is szólva nekik előre. Ott álltunk a kapu előtt tisztítószerekkel, egyebekkel, erre nem engedett be, mert nála nem kell a ramazuri. De előre le lett beszélve egy hónappal és akkor rábólintott. Ugyanez volt a tisztasági festéssel is. Mentünk volna festeni, előre megbeszéltük velük, rá is bólintottak. De mikor mentünk volna, hát ki ne találjuk, hogy feltúrjuk a házukat.
Szóval jah, de mikor a pénzt adjuk (vagy kaját, ruhát) az természetes, egy köszönöm nem jár érte. De amúgy mi vagyunk a szar szemetek. Mert folyton háborgatjuk őket. Ott van unokahúgom, aki rájuk se bagózik, nem segít semmit, se dologgal, se pénzzel. Az bezzeg istenítve van, hogy mekkora szent.
Már mondtam anyunak és nagynénémnek is, hogy rájuk se kéne nyitni az ajtót, ha nem kellünk, oldják meg akkor egyedül a dolgaikat. Egyelőre le vagyok szavazva, de látom rajtuk, már ők is unják, ami megy.
Én hagynám őket a fenébe a helyedben. Egye meg őket a kosz és a redva.
Itthon már nem hozom fel a témát, hanem szépen kivárok egy hibára. De én már nem járok át, teljesen felesleges. Csak idegesíteném magam.
válasza: válasza:Hát úgy vannak vele ez a minimum azért, hogy létezünk. Ők azok a fajták, akik szerint már az is végtelen tiszteletet érdemel, hogy összedugtak néhány gyereket. Azt most hagyjuk, hogy anyámnéknak milyen gyerekkoruk volt. (Rohadt szar).
Csak tudod nálunk még használt az agymosás, hogy tisztelt a szüleidet, csak azért, mert a szüleid. Nálam ez már nincs meg, csak nem akarom anyámat meg a nagynénémet a szarban hagyni. Az a baj, ha én moost kilépek ebből, akkor nem azok szenvedik meg, akiknek kéne, hanem pont azok, akiknek nem kéne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!