Hogyan viszonyuljak az anyósomhoz?

Ha meg minden egyes alkalommal a pici pocidat simikézné és a cuki muki babucihoz beszélne az lenne a bajcsikád

Ha majd megszületett és fizikailag is ott lesz majd foglalkozik vele

Első kettő, nem mondok semmit... a kérdező nem csak egy "gazdatest" ami az unokákat gyártja. Igazán foglalkozhatna vele is, egy annyi hogy "Hogy vagy? " tudtommal nem tette a sírba egyik anyóspajtit se. Nem nehéz szavak ezek.

Kérdező, nem tudsz amit csinálni. Te majd nem foglalkozol anyósoddal, nem érdeklődsz felőle egyáltalán. A gyerekedet meg majd nem tudod tőle tiltani, ha a férjed szereti az anyját.

Normálisan viszonyulj az anyósodhoz. Én is most vagyok terhes és ilyenkor jönnek ezek a hülye gondolatok mint neked is. Szerintem a hormonok miatt.

De ezt ne hagyd, hogy elmenjen az eszed. Semmi baj nincs az anyósoddal, nincs olyan szoros kapcsolat de semmi más baj nincs vele. A férjed anyja, eleve lesz köze a babához ha tetszik ha nem.

Az apósom is csak a férjemet kérdezi meg 2 havonta hogy vagyok, de nem ettől függ a boldogságom. Ajándék nekem eszembe sem jut, inkább én akarok mindent megvenni.

A férjed régi mesekönyvei biztos eszébe sem jut az anyósnak, kérd el tőle. De amúgy még ráérsz vele.

Ne legyél olyan anya aki a férj minden rokonától eltiltja a babát. Nem csak az anyóst bünteted vele, a babát is megfosztod egy nagyszülőtől.

Ne menjen el az eszed, tudatosan gondold át amikor jönnek ezek a hülye érzések.

AZ 5-ös leírta a lényeget.

Az anyósod a férjed anyja, ugyanolyan nagymamája a gyereknek, mint a te anyád, eszerint kdzeld. Nem kell szeretni, de azt megérteni igen, hogy mikor férjet/apát választottál, vele járt a családja is.

Ez abszurd, hogy azt akarod, ne legyen hozzá köze, mégis hogy gondolod?

"Így nem szívesen szeretném ha a gyermekem közelében lenne"

Hát akkor ne szeresd. Jogod van így gondolni, ha akarod, viszont a gyereked nem a te kizárólagos tilajdonod. Az apja is dömthet róla, kivel tart kapcsolatot a gyereke.

Semmi jogos nincs. Egyrészt nem csak a te gyermeked, hanem a férjedé épp ugyan úgy. Neki viszont az édesanyja.

Anyósod nem olyan hibát vétett amivel a ti egészségeteket, családi egységeteket veszélyeztette volna. Nem áskálódott, pusztán nem volt túl buzgó. Az eszedbe sem jut, hogy talán nem tudja hogyan közeledjen feléd?

Miért kellene bármivel is meglepni téged, vagy az unokát? Tudom jól esik, de egyáltalán nem elvárható.

Tudod egyáltalán milyen anyagi helyzetben van, és nem csak a látható anyagi helyzetre gondolok..lehet úgy tűnik jól megél, a valóságban meg épp túl él.

Érdekes, hogy egyeseknek az a bajuk ha anyós túl buzgó, másoknak meg az ha nem. 🤷 Tök mindegy csak szídni lehessek.