Saját tapasztalat arról, hogy az anyós szülés után 2 hétig hozzátok költözött?

“ konkrétan vérig fog sértődni ha nem engedjük meg neki, szóval le kell nyeljem a békát”

Nem. A ferjed allitsa le az anyjat. Ha meg nem ert a szobol, nem engednem be. Agyam eldobom milyen eroszakos emberek leteznek, akiknek be kell hodolni. Botrany.

Jóban vagytok, rendes? Akkor lehet.

Minden egyéb esetben nem fog jól elsülni. Tapasztalat. Nálunk mindkét gyereknél beköltözött, konkrétan a házasságunk majdnem ráment, pedig csak öt napot volt itt. Második alkalommal fizikálisan nem volt elég helyünk a lakásban, így anyámhoz költöztem a kicsivel. Igen, jól olvasod, gyerekágyas anyaként menekülhettem a saját lakásomból, mert anyósom egy konok gyökér. A férjem többször összeveszett vele, akkor jött a lelki terror, hogy ő milyen az anyjával. Végül csak itt kötött ki. Egy szerencséje volt, hogy a nagyobbik lányom imádja, és nem volt szívem véglegesen összeveszni vele.

Ahány embernek elmesélem a sztorit, mind csak mereszti a szemét, hogy ilyen nincs. Nem vette észre magát így sem, az összeveszések ellenére, betudta au egészet a "fia rossz természetének".

Hála istennek azóta sem járt itt beköltözősre, helyette sógoromékhoz szokott. Ők is boldogok mindig.:-)

Ohh, nem kell lenyelni. Van akinél jól sül el, de nem ott, ahol már az elején így indul. Ha megsértődik majd megbékél.

Én kijelentettem szépen, hogy jön, megnézi a babát, a többit megoldjuk a fiával és naponta sem érünk rá (15km-re lakik), mert össze kell szoknunk a babával, nekem meg pihenni a gyermekágy alatt. Végignéztem elötte mit csinált sógornőméknél (a saját lánya), hát köszi, inkább ne. Oda sem költözött ugyan, mert 2 utcára lakik, de reggel elment, onnantól annyi volt a "segítség", hogy kikapkodta a babát az anyja kezéből, hogy "tudja csinálni a dolgát". Ő babázott, sógornőm főzött, mosostt, takarított, közben mindenbe beleszólt. Miért azt a ruhát adta rá, fogta és átöltöztette. Miért nem xy ebédet főz, miért olyan a pelenka... Persze nyelt, mert ha nem megsértődik. Amikor a férj hazament akkor is még ott ült, mert majd ő fürdeti, este ment csak haza. Megszületett a miénk, jött és kezdte volna, hogy jajj majd ő babázik és menjek a dolgomra. Hát nem, megnézte az unokát, utána a férjem mondta, hogy mostmár szeretnék pihenni, köszönjük a látogatást. Megsértődött? Persze. De megbékélt.

Nem, nem, nem.

Ha te úgy érzed rosszabb ha ottlenne, mintha nem akkor nem kell lenyelni a békát.

Sertodjon meg. Na és? Ja magától nincs ennyi esze...

Nalunk ugyanez volt, 2 hétre jön, mondtam neki kizárt, végül jobban jártam volna mert 1 héttel túlhordtam a babát, pont hazament volna mire kijövünk a kórházból.

Végül 2 héttel szülés után jött és panzioban lakott apóssal. Kb kávézni jottek reggel meg ababát tologatták a parkban, reggel 9kor irtak smst hogy na mikor megyünk sétálni?

Mellette főzhettem rájuk, a férjem meg velük foglalkozott mikor hazajött munkából mert kukonben leülnek az ágy szélére nézni ahogy szoptatok.

Most jön a 2., szerintem nem a valós kiírt dátumot fogom mondani nekik 😅

Nálunk anyósom csak heti két napot járt át, úgy, hogy más segítségem nem volt, a férjem meg este fél 7-re járt haza vagy ha előbb hazaért, anyósomék akkor is itt voltak addig, néha tovább is. Mindezt úgy előadva, hogy “ők nem zavarnak”, aztán ha nem hívtuk egy héten kétszer, akkor lett a “mi csak kihasználjuk őt és csak akkor hívjuk, ha segítség kell” (és még mindig a gyerekágyas időszakról beszélünk). Azt kell látni, hogy az ilyen anyósok bármennyire is azt állítják, hogy segíteni jönnek, igaziból nem azért akarnak jönni, hanem, hogy babázni tudjanak. Nem kell lenyelni a békát, nekem olyan masszív gyerekágyas depresszióm van ettől, hogy elgondolkodtam az öngyilkosságon. Hidd el ennyit nem ér meg az egész.

Ha a férjed meg nem tudja ezt se megmondani az édesanyjának, akkor extrán figyelj oda, mert nálunk is, ha panaszkodtam, akkor a férjem mindig az anyja érdekeit nézte. Ha többet akartam áthívni a szüleimet, akkor folyton felmerült, hogy de az ő szülei miért nem jöhetnek. Múltkor ott tartottunk, hogy anyósom a szülinapomon arra panaszkodott, hogy két hete nem látta a babát, aki 10 napja beteg volt, miközben anyum ott hallgatta úgy, hogy 4 hete nem látta, mert ők már nem mernek jönni, ha a férjem nem hívja őket.

Te ne hagyd magad ilyen helyzetbe kerülni, szerintem én is hazaköltözök.

Én nem értem miért mindnek ez a fixa ideája... Mi is, be se jelentettük a baba érkezését, már levegővétel nélkül azt fújta hogy akkor ő jön 2 hétre.

Mondtam neki hogy nem. Ne jöjjön, első baba, nem zudom még milyen lesz, vérezni fogok, a baba 18 órát alszik, a férjem otthon lesz 2 hetet... De ő jön, mert a gyermekágy alatt.pihenni kell , mondtam otthon lesz a fia 2 hetet, végül szülés után 2., vagy 3. Héten jott egy hétre, lószart nem segített, csak idegesített.

Az én anyósom is bejelentette, hogy minden nap átjön majd segíteni, de mivel egyáltalán nem vagyunk jóban, de a fia sincs vele, megmondtuk, hogy nem kell, sőt, az első időkben látogatni se jöjjön, mert egyszobás garzonunk van, ha éppen azt se fogjuk tudni, mi merre hány méter, el se fogunk férni, kerülgetni meg senkit se fogok.

A másik unoka anyja nem engedte be, nekem is ezt javasolta, tegyem le a kaputelefont, a csengő amúgy is rossz, állhat napokig a kapuban, ha másból nem ért.