Nem tudom mit csinálhatnék, ötlet?
4 éve ismerkedtem meg a párommal. Már az első randin is említette, hogy ő nagyon nehéz családi helyzetben van, mi el apukája beteg, sclerosis multiplexe van, ami leépülős betegség és ő így nem tud majd otthonról elköltözni. Én megértő voltam vele egészségügyis lévén, soha nem is kértem tőle, hogy hagyja ott őket, így 2 éve én költöztem oda. Szerelmes voltam és még mindig vagyok.
Eddig is voltak nézeteltérések az együttélés kapcsán anyós-após téren, de tudtam, hogy nekem kell alkalmazkodnom,hisz én mentem oda.
Viszont ezek a dolgok nagyon eldurvultak. Azt tudni kell, hogy én nem ingyen mentem oda lakni, fizetem a számlák, rezsi és az egyéb kiadások felét a párommal együtt.
Minden oom meglenne, hogy boldog legyek, hiszen a párom 4 év után most kérte meg a kezem. De sajnos ennek nem mindenki örült és összekaptam anyósékkal,azon hogy hiába fizetek mindent, hiába veszem ki a háztartásban a részem soha nem lesz egy csepp beleszólásom se a dolgokba.
A vita témája kutya téma(milyen legyen). Már eldöntött tényként közölték velünk a hírt és semmit nem tudtam tenni. Szóvátettem, hogy ezt megbeszélhették volna velünk is, hisz mi is itt vagyunk. Erre kaptam a fejemhez, hogy nekem kéne alkalmazkodni hozzájuk, mert én jöttem ide, én egy befogadott személy vagyok és ő 2 éve mondhatta volna azt is, hogy nem jöhetek ide.
Abszolút családon kívül éreztem magam. Felnőttként elvárnám azok után amit teszek értük meg amit tettem értük, hogy legalább bevonnak ezekbe a döntésekbe. Felnőttként szeretnék önálló döntéseket hozni.
Párom mellettem áll, de két tűz között van. Vagyok neki én és a szülei...én legszívesebben elmennék onnan, de nem akarom elveszíteni és döntésre kényszeríteni.
Felmerült bennem az építkezés gondolata, hogy az udvarba egy teljesen lekerített házat építeni ami a miénk, de mégis párom közel lenne, ha az apukája elesik és szükség van rá. Ez a helyzet így tarthatatlan.
Eszedbe ne jusson oda építkezni. Semmi sem változna, ráadásul még anyagilag is K.O. lennél.
Eüsként azt tudod gondolom, hogy az SM kialakulására való örökölhető. Mielőtt bármit is tervezel a sráccal egy genetikai vizsgálatot végeztessetek el. Gondolom idővel szeretnél gyereket, én a gyerekemnek nem szeretném ezt a sorsot.
Anyósjelölték kapcsán: a párodnak kellene az asztalra csapni és azt mondani, vagy ember számba vesznek titeket (ahogy nézem ő sem lett ember számba véve soha) vagy elköltöztök onnan. Mert elárulom, el lehet onnan költözni, bármit is sutyorog anyós a fia fülébe.
Gondolom ezt a békát is lenyeled, élsz boldogtalanul még évtizedekig, amíg anyósék meg nem halnak. Aztán rossz esetben a párod is SM-es lesz, kezdődik az egész elölről. Ezt az életet akarod magadnak? Ide gyereket akkor sem tudsz vállalni ha a párod nem örökölte a hajlamot.
Annyira bosszantó a dolog, mivel párom teljesen más mint a szülei...ő sosem akarna nekem rosszat, ellentétben a szüleivel akik mostanában sokat bántanak lelkileg
Ez nem tudom mikor fordult át ennyire, 2 éve még nem voltak ilyenek
Igen, én tudom, hogy a páromnak kell az asztalra csapni, de sose akartam ilyenre kérni, de itt az ideje elgondolkozni mit is szeretne ő is.
Velem vagy nélkülem....mert én ezt nem fogom eltűrni
Eleve nem lett volna második randi egy olyan férfivel, aki már a legelején kijelenti, hogy ő aztán el nem költözik otthonról.
Hápersze... Akkor éljen otthon 10-20 éven át, míg a szülei többé már nem szorulnak ápolásra.
Kérdező: neked is csak EGY életed van, ne cs.szd el ilyenekre. Szereted a párod, de ő nem akar veled KÖZÖS jövőt, te mindig csak a harmadik leszel - és igen, gyakorlatilag az is vagy - neked ott nincs szavad.
Én ITT összecuccoltam volna és szakítok a .csába.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!