Hogy kezelnétek ezt a helyzetet?
Nemrég született a gyerekünk (3 hete).
Anyumék nagyon próbálnak segíteni, nekem/nekünk a férjemmel.
Anyósoméknál meg mindig azt érzem, hogy “jönnének vendégségbe”. Persze felajánlják, hogy szóljunk, ha segítség kell, de anyum meg bemegy a wc-be észreveszi, hogy nincs kitakarítva megkérdezi, hogy gond-e, ha kitakarítja és ha azt mondom nem, akkor megcsinálja.
Most anyósomnak nyilván nem fogom azt mondani, hogy takarítsa ki a wc-t, ha nem ajánlja fel magától, de így meg egy pár hetes baba mellett teher, hogyha sokat jönnek.
Viszont így meg azt érzik, hogy anyumékat “gyakrabban” hívjuk, mint őket és a férjemet is zavarja, hogy az “ő szüleit nem akarom itt látni”.
Persze jó fáradtak is vagyunk, ami egyikünk türelmének sem kedvez.
Ti hogyan kezelnétek ezt a helyzetet?
81 Gondolom kevesebbet szoptat, vagy jobb a napi rendje. De most attól, hogy más le tudja futni a maratont, én nem fogom tudni. Vagy még inkább lehet meg is tudom tenni, de lehet nem akarom.
Amúgy meg ez a fő problémám, hogyha azt mondom, hogy ne jöjjön heti 3-4x akkor megsértődik. Ha “mondhatnám azt”, hogy nem látom vendégül, akkor nem született volna meg ez a kérdés. (És értsd jól, mondhatom, csak akkor meg a férjemmel kell veszekednem miatta).
válasza:"De most attól, hogy más le tudja futni a maratont, én nem fogom tudni"
Ember, ne hasonlíts már össze egy Maratont egy félperces kávéfőzéssel. Egy kávéfőzéssel. Kakálni el tudsz menni egyedül, van anyukád kell a feneked kitörléséhez is?
válasza:#84 Ez volt az első, ami beugrott, mert amúgy félmaratont rendszeresen futottam a terhesség előtt.
De nem a kávé a probléma. Az az igazi gond, hogy valaki ide akar jönni heti 3-4 alkalommal 2-4 órákra. Egyszer nem mondták azt, hogy nem akarnak itt vacsorázni, egyszer nem mondták azt, hogy “látom három órát aludtál, alig állsz a lábadon, megmelegítem én a kaját, addig dőlj le aludni”. Egyszer nem pakolják be maguktól a mosogatógépbe a bögréket, tányérokat.
Lehet nem kellett volna gyereket vállalnunk (bár szerintem csak minden összejött az IUGR babától a sárgaságig, folyton rettegek, hogy valami baja lesz a gyereknek, miért nem eszik és hízik többet, miért nem alszik. Három héttel ezelőtt láttam először újszülöttet, mindenki mást mond, hogy mi a gond, van-e gond), de ettől még megvan a gyerek és valahogy fel kell nevelni. Ebben meg anyum segítség, anyósom meg számomra nehezítő körülmény…
A 82-es meg a 84-es kommentnek a sértegetésen túl meg semmi más tartalma nincs.
85 Tanácsot arra vonatkozóan, hogy hogyan tegyem meg a “lemeccselést”a férjemmel, hogy ne legyen veszekedés, miközben mindketten iszonyú idegesek vagyunk a kialvatlanságtól.
Vagy tanácsot abban, hogy hogyan beszéljek anyósomékkal úgy, hogy ne maradjanak itt vacsorára, meg segítsenek, ha már ilyen gyakran akarnak jönni.
Vagy hogyan mondjam el nekik azt, hogy ne jöjjenek heti egynél gyakrabban (max heti 2x), hogy ne legyen sértődés.
Mert nem akarok a következő hetekben a férjemmel is folyton erről veszekedni.
válasza:De nem tudod ezt úgy megoldani, hogy ne legyen veszekedés, mert rajtad kívül senki nem találja jogosnak a kérésed. Ezt kell megértened.
A te anyád se menjen 2 naponta, csak heti egyszer, és akkor majd nem lesz oka a férjednek veszekedni veled. Ezt nem fogod másképp megoldani, viszont most ágyazol meg annak, hogy a következő 20 évben ez a marakodás menjen az unokán amiatt, hogy már az elején különbséget teszel.
Anyád adja be a kaját, ha annyira akarja, aztán ennyi, menjen ö is haza. 2 tányért tányért tán csak elő tudtok venni ti is, és megmelegíteni a mikróban.
válasza:88. Amúgy erre gondoltam én is, hogy inkább anyumat kérem meg, hogy ne jöjjön ő sem, csak akkor mit mondok?
Mert anyósomnak rosszul esik, hogy gyakrabban jössz, mint ő?
Így is megvan róla a véleménye neki is, hogy nem segít, ha még emiatt ki is lesz tiltva, akkor örök tüske marad anyósom felé.
Mondjam azt, hogy megpróbáljuk mi a férjemmel kettesben menni fog és hallgassam tök jogosan évekig majd, hogy nem érti miért nem akartuk a segítségét, meg hagyjam, hogy tippelgesse miből lett elegünk? Ő látja, hogy alig állok a lábamon, nem fogja bevenni, hogy azt gondolom nincs rá szükség.
Lehet csak a fáradtság, de olyan érzés, mintha nem lenne jó megoldás.
válasza: válasza:Te amúgy hány éves vagy, hogy senkinek semmit nem mersz megmondani?
Amyósnak nem mered megmondani, mit segítsen, miközben kérte, hogy mondjad neki, nem mered megmondani, hogy te nem főzöl most vacsorát, anyádnak nem mered megmondani, hogy ne jöjjön, mert jaj, mit szól majd...
Egyre durvàbb. Se ellátni nem tudjátok magatokat minimálisan, se megmondani valamit valakinek. A gyereket hogy fogjátok felnevelni, ha 12 éves módjára viselkedtek?
A férjed meg amúgy mi a tökömet csinál, hogy nem tudja rendben tartani a házat?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!