Megtudnátok bocsájtani az anyósotoknak?

Ez a "legyünk kegyesek, és hadd lássa az unokáit." szöveg a legallja. Ti eddig is azok lettetek volna, de az írásodból az jön le h ő nem óhajtotta a kapcsolattartást.

Lehet most is csak após az akinek az ötlet kipattant a fejéből.

Attól függően mekkorák a gyerekek és milyen érzéseik vannak a mamával szemben, döntenék.

Kisgyerekeket (8-9 év alattit) nem vinnék a kórházba egy haldokló (hörgő, morgó) félvegetálóhoz

"Szerintem minden végstádiumban járó nagybetegnek meg kell adni az utolsó kibékülés,megbocsájtás jogát.Könnyebb lélekkel távoznak el."

????

És kit érdekel, milyen lélekkel távoznak el, miközben őket sosem érdekelte, milyen lélekkel, fájdalmakkal él a gyerekük?

Megjegyzem, aki sz*r szülő, az mondhat bármit a halálos ágyán, az már semmit nem fog változtatni a gyerekei érzésein. Kérhet bocsánatot, megbánhatja, stb., igazából nem oszt-nem szoroz.

Páromnak a mamája volt ilyen. Az apja kB 12 éves korában lelépett, és apai ágról a mama csak addig foglalkozott a kicsikkel (kB 2-3 havonta fél órát) amíg apuka jelen volt, utána már ő se.

Mikor haldoklott, 14 évvel később akkor kereste fel páromat és testvérét, hogy látni szeretné őket.

A testvér elment, a párom meg megüzente neki, hogy majd 14 év múlva.

A testvérnek se bánta meg úgymond, csak egy felszínes csevely történt.

"Ami az ő fa**sága, az őhozzá tartozik, őt minősíti, amit te teszel, az pedig te vagy. Tehát én hagynám, hadd találkozzon az unokákkal. Legalább szembesül vele, mit hagyott ki..."

Ja, az milyen minősítést ad neked, hogy azért viszed oda a gyerekeket, hogy még egyet belerúgjál a haldoklóba, hogy bíbibí, neked ez maradt ki és nem tudod visszacsinálni? :D

Mondjuk, alapból nem értem, miért minösítene valakit negatívan az, ha nem megy oda valakinek a halálos ágyához, akivel nem is tartja a kapcsolatot amúgy. Nem értem a logikát sem.

Én sem tartom a kapcsolatot az anyámmal, mert rossz szülő volt, feldolgoztam és tovább léptem, van saját boldog életem nélküle és a mérgező viselkedése nélkül. A gyerekeimet nem ismeri, és ha felhívna valaki, hogy szeretné őket látni a halálos ágyán, eszembe sem jutna odavinni, őket.

Minek? A gyerekek egy haldokló idegent látnának. Őt meg eddig sem érdekelték az unokái. Az okát sem làtnám annak, hogy odamenjek, hát nem is tartjuk a kapcsolatot, és ezen, valamint a vele kapcsolatos érzéseimen már semmi nem fog változtatni.

Nem utálom, nincsenek sérelmek, de nem is érzek iránta semmit, mint egy idegen. Nem érdekel, igazából az sem, ha meghal, ha a szomszédom halna meg, az is jobban megérintene, ezez az igazság.

Szóval nem értem ezt az egész haldoklónakmegbocsájtós dolgot. Mi változik, ha a kérdező odaviszi a gyerekeket? Semmi. Max. mindenkinek rossz szájíz marad utána.