Első találkozás anyóssal,apóssal, ajándéknak örülnének?

Most mondják már meg a harapós ajándékpártiak, hogy ez a felszínes pukkancsság, amiről a 63-as ír, mivel jobb, mint ajándék nélkül érkezni idegenekhez? Ott anyósjelölt nagyra tartotta a kifelé mutatós illemszabályokat, mégis olyan bunkó volt, hogy a fal adja a másikat. A válaszoló pedig nem maxolta ki az etikettet, de valószínűleg ezzel együtt is sokkal tisztelettudóbb és kedvesebb benyomást keltett...volna, ha anyós nem csak azt nézi, van-e bonbon.

Mindegy. Kérdező, vigyél valamit, legfeljebb ha a szülők lazábbak ennél, akkor kicsit csodálkoznak magukban. Ha meg olyanok, hogy kígyót-békát kiabálnak rád, amiért köszönöm szépen helyet olykor simán köszönömöt mondasz, az majd úgyis kisül később, ráértek akkor megutálni egymást.

Vittem. Tudod, mi lett a vége? Hogy exem anyja húzta a száját, hogy miért ilyen és nem olyan bonbont kapott, a bor nem volt jó (nem óccsó szrt vásároltam), a virág... jaj, hát ő nem szereti a liliomot, mert büdös.

Nem kicsit esett rosszul, mert a jószándék vezérelt.

Ez volt az első és az utolsó, hogy bárkinek jófejségből vittem bármit. A barátom szüleinek semmit nem adtam, csak a második találkozáskor, mert volt elképzelésem az ebéd közbeni-utáni beszélgetés során, hogy minek örülnének.

És valóban örültek a teakeveréknek, virágnak és az üveg aszúnak.