Anyósom úgy beszél hozzám a saját házában ahogy akar?

59-es, ez azért ennél árnyaltabb. Ha annyira nem kedvelnék a kérdezőt, nem is engedték volna odaköltözni.

Az meg gusztustalan, ahogyan a gyerekéről beszéltek. Az a gyerek nem csupán az övé, hanem a férjével kettőjüké.

Vagyis az anyós szeretett fiacskájának a kisgyereke!

Tehát a kérdező nem odapottyantotta, mert ez nem egyszemélyes művelet, hanem a férjével ketten "csinálták".

Nem értem minek azt is megkérdőjezeni, amit maga a kérdező is beismert. Írta, hogy anyós sosem kedvelte őt, mégis volt annyi esze, hogy hozzá költözött.

Igen, a férje gyereke is. De a férjnek meg is felel ez a helyzet, a kérdező az, akinek nem. Tehát neki kellett volna előre gondolkodnia, hogy nem vállal anyósék kontójára gyereket, nem a férjnek, akinek ez így egy teljesen okés felállás (lenne ha a két nő tudna viselkedni). A férj otthon van, a kérdező nem. A férjet nem fogják kirúgni anyósek, a kérdezőt simán.

Ahogy nézem, valami durva falusi vircsaft lehet ez, ahol senki nem meri meghúzni a saját határait, mert még élnek az olyan hagyományok, hogy a családnak az a dolga, hogy segítsék benne egymást az emberek. Az anyós soha nem bírta a kérdezőt, de megengedte hogy oda cuccoljon és szüljön, mert nem mert nemet mondani. A kérdező rühelli az anyóst, de mégis arra készül, hogy majd ha az lerobban, ő fogja ápolgatni, mert nyilván ez a szokás, hogy a nő szenved az idősekkel. Ez nem normális. Tök jó, ha az embernek jó családja van, akikre lehet számítani, vannak is olyan esetek, ahol az ilyen típusú együttélés működik. Ez nem az. Csak ahhoz már senki nem elég intelligens, hogy belássa, hogy hiába az a faluban a tendencia, hogy Mancika oda költözik és szül az anyósához, aztán jól megvannak, és kölcsönösen segítik egymást, ez nem minden embernél megvalósítható. Az egész családnak szűkösek az anyagi erőforrásai, de ezt előre végig gondolni nem képesek, és utólag próbálják magukat egy olyan sémba bele erőltetni, ami amúgy teljesen egyértelmű, hogy nem náluk fog működni.

A kérdező és anyósa között rengeteg ellentét van, de szóba sem került, hogy az anyós rossz néven venné, amiért a kérdező ott lakik évek óta és oda született a kisunokája. Ez egy tipikus mérgező anyós, aki nem küld el, "csak" kiszekírozza a lelkedet. Akinek jó idegei vannak, az el tudja hallgatni akár egy életen át. A kérdező meg időnként visszaszól neki, most meg már belátható időn belül el is költöznek.

A nyitókérdés az volt, hogy az anyós a saját házában bárhogyan beszélhet-e a menyével?

Álláspontom szerint nem, ha szereti és tiszteli a fiát. Ui. akkor nem akarja bántani azt, akit a fia élete párjául választott. AZ együttélésből természetesen származhatnak konfliktusok, de itt messze többről van szó.

" Ventrottyos koraban majd a fia fog gondoskodni rola vagy ez a senki menyecske, akihez ugy beszel mint egy kutyahoz? "

Na ez vagy TE, az ilyen megnyilvánulásaidból vonta le mindenki a konzekvenciákat, hogy milyen is a stílusod..

Elég volt az első mondatot olvasni. Minek költözöl anyós nyakára? Miért nem lakhat mindenki a saját anyja nyakán, amíg házat vesztek?

Albérlet is létezik. Ez nem önálló felnőttösdi hogy betelepedtek az egyik szülőhöz és ott szercsi láwcsiztok.

Ja, fogadok "íGy SpÓrOltUnK sAjÁt hÁzRa".. Aha, úgy is tudsz rá spórolni ha a saját szüleidnél laksz, nem egy idegent nyomorítasz.

Gyereket vállalni anyóshoz... Na hát ez is mekkora pofátlanság,butaság. A csupasz pitsádra gyereket vállalni. Itt nem anyós a rossz, hanem ti. Te. A

Ha a férjecskéd nem akart anyucitól elköltözni fialj neki... Ekkora barmot...

"sajnos nem volt mas valasztasom a koltozes teren". Egy esetben igaz, ha hajléktalan voltál. Amúgy volt. Munkatársamék építkeznek , addig albérlet, bölcsis gyerekkel, pedig mehettek volt a az anyukáéjához, jó a kapcsolatuk.Ja,hogy ehhez pénz kell. Igen, de először tanultak, lett pár munkahelyük, több munkatapasztalatuk és ehhez elég fizetés.Nem 20-on 1-2 évesen a semmire gyerek és után lesünk, hogy nincs hol lakni, főleg nincs rá pénz.

Azt én sem értem,hogy minek addig gyerek, amíg nincs hol lakni? Egy kutyát nem veszek magamhoz amíg nem tudom eltartani és ellátni.