Normális ha az anyós ezt csinálja a felnőtt fiával?
Adott egy lassan 36 éves férfi, aki 31 éves koráig otthon élt szüleivel s 3-4 évvel idősebb nővérével. Külföldön kaptam munkát, párom utánam jött, elköltözött otthonról, bár ez mindenkinek nagy érvágás a családjukból, hogy külföldön lakunk. Elég nehézkes volt az elmúlt pár év, én vagyok a húzó erő a kapcsolatban, aki nem lombozódik le, aki nem keseredik el ha probléma lép fel, aki tervez s megteszi az első lépéseket a megvalósításukhoz. Amikor haza megyünk akkor párom szüleinél vagyunk ( engem az én szüleim elhagytak). Próbálom megérteni a párom és barátom közti kapcsolatot de eddig még nem sikerült. Értem hogy anya, s gondoskodni s kedveskedni szeretne a fiáról, félre ne értsetek, nem vagyok szívtelen!! Csak nekem ez soknak tűnik. Már reggel jajj mit süssek neked reggelire, reggeli után, jajj Petike ásított, álmos vagy drágám, menj pihenj le, majd délben ebéd stb stb. Vagy kint ülünk a ház előtt, s beszélik az apjával hogy sört isznak, de megvárják míg az anyja áll fel s hoz nekik ( bár az anyukája amint kimond valamit már ugrik, de Peti is inkább ez a lassú víz partot mos típus).
Vagy ha telefonálnak jajj anyuka pici fia hogy van és hasonlók. Nem, nem zavar hogy szeretik egymást, természetes. De én vagyok a lökött hogy ezek a dolgok idegesítenek s ez teljesen normális? Nagyon önállótlan volt a párom, s épp ezért bosszant hogy nem kellett volna s nem kéne így babusgatni, mert könyörgöm felnőtt ember.
Már néha elfondolkodom nem e én vagyok a bolond, mivel nekem nem adatott meg ilyen kapcsolat, ezért nem tudom megérteni s átérezni a köztük lévő kapcsolatot. Nagyszüleimmel nagyon jó viszonyunk volt, imádtam őket, s ez fordítva is így volt, mindig úgy mondták jajj de jó fiam hogy látlak, jajj de hiányoztál fiam stb stb, soha nem becézgettek agyonra, de attól még odáig meg vissza voltunk egymásért.
30/L
A párom és anyukája közötti kapcsolatot és nem a párom és a barátom közöttit
Elírtam 😄
Szerintem kicsit beteges, soha nem értettem az ilyen felnőtt férfi és anyukája túlcsorduló kapcsolatokat. Nem tudom, neked milyen a viszonyod az anyossal. Szerintem amíg nem akar kiturni, vagy Peti nem rögtön az anyjához fordul mindennel tanácsért (beleértve pl olyan problémát amit csak ő és te rad tartozik) addig fogadd el. Nem ritka ez a jelenség, ismerek olyan családokat, ahol a 32 éves fiúcska karanténba került és az anya elpaterolta otthonról a fatert hogy a fia nála legYen karanténba vele.
Én ilyen helyzetben ténylegesen ott akarnék ki, ha 1. anyuci ellenséges lenne velem, 2. csak a rám és páromra tartozó dolgokkal is anyucihoz fordulna az emberem
Szerintem te is egy kicsit túltolod. Oké, ez az anyuci pici fiázás a telefonban talán beteges, de amúgy nem látok itt akkor problémát.
Az én férjem nem anyuci pici fia, már huszas évei elején elköltözött velem külföldre, de bármikor mentünk haza - vagy bármikor alszunk ott nálunk most, már itthon élve -, ő is mindig megkérdezi mit csináljon reggelire nekünk, mit főzzön, satöbbi. Bármit kiejt a férjem a száján, fél óra múlva kész van.
De én ebbe nem látok bele semmit, ő így fejezi ki a szeretetét, gondolom jól esik neki, hogy megint gondoskodhat kicsit a gyerekéről, mint régen. Ez ilyen anyai ösztön. Nekem is kisfiam van, biztos, hogy ha 30 év múlva nálunk alszik valamiért, meg fogom kérdezni, mit csináljak neki reggelire és örülni fogok, hogy kényeztethetem kicsit.
De ez önmagában még nem egyenlő azzal, hogy valaki rászáll a gyerekére.
A párodat nem zavarja ez a babusgatás...? Inkább elvárja...???
Akkor nála sincs teljesen rendben minden.... Én ennyi idős koromban herótot kaptam volna ettől a körbeugrálástól, kikértem volna magamnak, hogy nem vagyok óvodás kisfiú....
Mindenkinek köszönöm az őszinte válaszát!
Nem az zavar ám, hogy süt-főz rá, hisz nem látja minden nap, hanem hogy minden téren annyira kiszolgálja, hogy szerintem az már nem az ő érdekét szolgálja. Persze higy szereti s kedveskedni akar,de szerintem az is fontos, hogy az önállóságra megtanítsa.
Nem azt várom tőle hogy reggeltől estig baszogassa, de ha valamihez nincs kedve vagy nem tud valamit, s ezért nem is próbálja meg akkor igenis ne az legyen hogy jajj Petike nem baj, s beszél mint egy csecsemőhöz, hanem igenis néha szüksége van az embernek , hogy rápirítsanak ( normális keretek között) Ha megégett a napon a bőre s be kéne kenni, s megkéri az anyja, hogy hozza a krémet, akkor ne várjon addig a kanapén ülve, míg az anyja feláll hogy megkeresse, hogy majd anyuci bekeni neked.
Igen, velem is próbál az anyukája így viselkedni, én vagyok Regike, de mondtam neki, hogy nagyon kedves s aranyos,de nem kell kínálgatni, köszönöm, ha szomjas vagy éhes vagyok, szólok vagy kiszolgálom magam.
Nem akarom én őket bírálni, hisz minden ember másképp fejezi ki a szeretetét, s nekem hasonlítási alapom sincs milyen lehet egy apa-anya-gyermek kapcsolat, csak néha már falra mászok ezektől, s már néha néha azon morfondíroztam nem e én gondolom túl.
Nem egy rossz ember s végképp nem rossz anyós, de ő az aki mindenkinek meg tudja mondani mit hogy kéne helyesen csinálni, vagy mit kéne venni és így tovább.
szerintem aranyos. :) igen, kivülről nézve lehet kicsit sok, de ahogy kiveszem, vsz egyszem gyerek. vannak anyák, akik ilyen túltolósak. amíg nem rosszindulattal teszi, szerintem teljesen rendben van.
egyébként utálok ilyet mondani általában, de szerintem ide illik a "majd megtudod ha lesz gyereked"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!