Van arra valami praktika,hogy ne húzzam fel magam az anyóson?

Vicces, hogy még a kérdező a rosszindulatú, miközben a kedves anyós egy óra látogatás után levonja azt a következtetést, hogy a gyerek biztos nem kap gyümölcsöt otthon, csak mert az nem volt az asztal közepére kipakolva..🤦🏻‍♀️ Azt meg már meg sem kísérlem megérteni, hogy a rosszindulat mióta áll összefüggésben a nemmel, mert hát ha rosszindulatú az illető, akkor fogadjunk nő. No komment.

Abszolút meg tudom érteni, hogy egy idő és a sokadik ilyen jellegű beszólást követően már tele a hócipőd. Nekem hamarabb is elpattant volna a cérna és bár nem bunkón, de határozottan és egyértelműen közöltem volna anyóssal, hogy köszönöm de elég lesz a kéretlen tanácsaiból, főleg amik totális baromságon alapulnak és kicsit sem segítő szándék van mögötte, mint pl a gyümölcsös eset. Nem fogok szép csendben benyelni mindent szart, csak mert a férjem anyja. Van egy határ, ennyi. Én a helyedben leállítanám.

Utolsó ez jó ötlet :)

Nekem sógornőm mondta, hogy ne engedjen az anyjának, hogy folyamatosan beszologasson nekem, mert ha meghunyanszkodok rosszabb lesz. És igaza van. Anyósom is ott volt mikor ezt épp beszéltük és ő csak azt mondta, hogy de ő nem megbántani akar, neki csak ilyen a stílusa és ilyen a véleménye. Mondtam is egyből, hogy van pont egy ilyen munkatarsam, akinek nem lehet ellent mondani, ha ő azt mondja, hogy a tej fekete és nem értünk vele egyet elkezd ordibalni és megsértődik. Ha visszaszolsz meg van sertodve. Mondtam is anyosnak nem tudom ő mit szólna, ha én így beszélnek vele vagy csak én is az ő durva, alpári stílusában visszaszolnek, akkor tuti megsértődne és azt mondaná amit a munkatarsam, hogy "de felnyilt a csipám"...

Másnap mikor mentünk hozzájuk mikor beléptem az ajtón a köszönés helyett annyit mondott, hogy bal lábbal kelt, erre fogtam magam, kifordultam és annyit mondtam, hogy én is.... És mindezt úgy, hogy én és a férjem voltunk a keresztszülei a sógornőm kislányának és már előző nap végig ott robotoltam anyosnal a konyhába várandósan, mert ő kijelentette, hogy én fogok sütni főzni 17 emberre. Persze én nem mondtam nemet. Akkor még az első trimeszterben voltam és elég nehéz reggeleim voltak, de mégis igyekeztem fel 8ra odaérni, összeszedni magam, mert rántott hús, fasírt, sült hús, töltött paradicsom, saláták, stb várt rám. A férjem és sógornőm segítettek a fozesben, mert anyósom kb fél óránként a szupermarketbe rohangált, mert, hogy ez meg az nincs otthon... Mikor visszajött fél óra után kérdőre vont, hogy még csak a fasirtot (5 kg!!!) gyurom befelé??? O már azt hitte, hogy a rántott hús sül... mondtam neki, ha nem szaladgálna és jönne segíteni könnyebb lenne, erre sarkon fordult és kiment cigizni.

Elhiszem kérdező, hogy már te is pattanásig vagy feszulve ha csak meglátod is! Ezért vagyunk már minden mondatukon kiakadva, mert ismerjük őket már annyira, hogy tudjuk, hogy nem jó indulattal mondják amit mondanak!

Egyébként amit írnak, hogy ne legyél ott amikor ő ott van, én sem hagynám egyedül vele a gyerekemet, pláne, hogy sógornőm kislánya (a másik unokája) is sir, ha csak meglátja is. Érdekes, mindenkinel elvan, mi a férjemmel 2 órára elvittuk sétálni (4 hónapos) és soha még csak nem is sírt. Pláne, hogy a férjem az aki még a húgától is ha átveszi a kislányt ha sír nála egyből megnyugszik :)

Ne haragudj, hogy hosszúra sikerült a kommentem, csak kijött belőlem. :(