Hogy reagálod le, ha anyósodnak alapban más szinte mindenről a véleménye, életfelfogása mint neked, de tudod, hogy nem rosszindulatú és szeret téged? Hogy ez így is maradjon.

Kedves 12-es, rosszul gondolod!

Nem kell nálunk főznie, takarítania, ablakot pucolnia, mosnia vagy vasalnia.

Semmivel több segítséget nem fogadok el tőle, mint amennyit én is nyújtok.

Ilyesmik amikben jó, ha részt vesz:

Három háznyira lakunk egymástól, a férjemmel mindketten dolgozunk. Átvesz futártól csomagot, iskolaidőben a gyerekek nála, de nem vele tanulnak, mert a körmükre kell nézni, néha süt egy tepsi sütit, amit nem mi kérünk, de nagyon jól esik.

Kutyánkat-macskákat pátyolgatja, eteti, kiereszti-beereszti, ha nem vagyunk otthon és locsolja a kertet.

Ha valamelyik gyerek beteg, akkor nem ő van vele, hanem valamelyikünk.

Bár felajánlotta, de egy idősebbet minden baj jobban megvisel, ha elkapja.

Nekünk viszont természetes, hogy a nagybevásárlásokra, orvoshoz elvisszük, ami férfi munka a férjem megcsinálja nála. Én pucolom az ablakait és teszem fel a függönyét, mert nem tud már létrázni. Kaját is viszek neki néha, amit tudom, hogy szeret.

Szóval, valóban nem szeretném megbántani, de főleg nem megsérteni, mert családon belül képtelen vagyok haragban lenni, az nekem rossz.

Tény, hogy az idegállapotomtól függően idegesít a szöveg, amikor már veszi a levegőt dühös leszek.

De tényleg megfogadom a tanácsokat és a politikát leszámítva - abba nem mennék bele - legalább minden 3-4-ik alkalommal megbeszélgetem vele a magam álláspontját.